HTML doboz

Leírás

Why do you love fishing? Because its there. Same reason you do. Get away from the old lady. Because it loves me! I don't "like" it. It's part of me and who I am. I't like explaining why I like my right arm. Főleg pergető horgászatról adom közre saját írásaimat.

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Horgászati észosztó egyéb elmebetegeknek.


2018.03.03. 19:53 szimix

A lónak az ő túloldala

Címkék: blog horgász kritika tél írás kérdés hideg horgászat feeder barát pergetés patak jég domolykó fogás nem normális műcsali 2018 pergető úsztatás perget Pisztráng Gaja Sárvíz-Malom csatorna

4053f0a7-876f-434c-8156-a2814ea01a88.jpeg

Ismét olyan helyekre mentem pecázni, ahová normális ember a lábát sem tenné. Igaz, nem is róluk szól ez a szösszenet. Először is autóval hajtottam be pár földútra, ami így utólag nem volt annyira egyértelműen jó ötlet. Egy helyen, ahol félreálltam a fák közé, úgy tűnt messziről, pici hó van csak a fagyott talajon, de valami belső sugallatra hallgatva aztán mégsem hajtottam rá, inkább begyalogoltam. Több helyen beszakadt a jég alattam, vagyis ha bemegyek kocsival, még most is ott dagasztanám a sarat. Azután a meredek, csúszós, hóval borított gátoldalon többször hanyattvágtam magam, csak azt sajnálom, hogy nem tudom megmutatni, ha én jól szórakoztam magamon, akkor nektek is tetszett volna. Estem akkorákat, mint az ólajtó, mivel a botom épségéhez görcsösen ragaszkodtam. Amit amúgy sem volt egyszerű bejátszani a bokrok közé, mivel egy közel 4 méteres feederrel úsztatom a műcsalit, méterenként hetvennégyszer akadtam el vele a tűskésben. Amúgy csodálatos helyet fedeztem fel magamnak, a hótakaró miatt jól látszott, hogy csak állatok járnak arra, nyulak, rókák, fácán, őzek... és én. A poén egyik részét lelövöm, hallal egyáltalán nem találkoztam, bármilyen ígéretesnek is tűnt a pálya. A képen egy előző alkalommal fogott, bár ugyanarról a vízrendszerről származó makócápa látható.

No, de mivel nem fogtam semmit, mi több, még kapásig sem jutottam, volt időm picinyég gondolkodni. Nemrég belefutottam egy sztoriba, domolykózás közben fogtam egy tilalmas halat. Olyat, ami a környékemen a mondák szerint létezett csupán számomra eddig, én még életemben nem fogtam ilyet vad vízen. Vagyis nem horgásztam rá, egyértelműen random esett be. Csabi barátom pont látta a fogást, jelentősen zaklatott (naná, utálta, hogy fogtam), hogy mielőbb visszakerüljön a vízbe (nem ő, a hal), ezért aztán mintegy 13 másodpercet töltött a levegőn, életem haláról a vacak telefonommal nyolc gyors felvételt készítettem, 0,75 lett belőle jó. Ezek után egy zárt csoportban megmutattam halat, persze rendesen utáltak érte, ami azonban teljesen rendben van, pont belefér a baráti ugratásba. Egy ismerősöm azonban azzal talált meg, hogy miért tartottam a fotó miatt olyan sokáig kint a halat, és hogy mekkora gáz, hogy közreadtam, majd felsőbbrendűségét ezzel bizonyítva kilépett a csoportból.

Namármost. Mit érdekel engem (amúgy de, csak igyekszem úgy tenni, mintha mégsem)? A konkrét eset kapcsán azonban egy kérdés csak megakadt bennem. A ló innenső oldalán rengetegen kaszabolják a halat, biztosan ti is ismertek elrettentő eseteket, a tavaszi balatoni süllő-armaggeddon, a hárosit lehúzók, a kisebb rabsicok, akik a halból élnek, a kapálók, és a napi limitnél, méretkorlátozással nem törődő mindennapi horgászokról ki nem tud? Ennek ellenpólusa a  keccsenrilíz térhódítása, azon sporttársak jóvoltából, akiknek játék ez a sport, és óvják az ellenfelet, nagyon helyesen. Van olyan, aki egyáltalán nem visz el halat, akad, aki csak ritkán csábul el, van, aki a törvények adta kereteken belül fogyaszt. Ez mind rendben is van. Az egy, amit nem értek, miért kell egymást cseszegetni? Vagyis, miért kell a ló túloldalára átesni, és olyasmibe belekötni, ami nem is igazi probléma, úgy beállítani, mintha bármi helytelen történt volna? Elvenni a másik kedvét, örömét, a horgászat, vagy akár bármi más téma kapcsán mostanában mindennaposnak számít, ám nekem rendkívül szánalmas dolognak tűnik, csak sajnálni tudom, akinek csak negatív dolog jut az eszébe.

Végezetül az utálatos tilalmas halról egy jól sikerült fotó:

 160a6401-8d93-47b2-8e94-985929d97ff4.jpeg

 Na, csőváz! Fogjatok szép halakat, de ne álljatok át a sötét oldalra! 

Ps.: Otello leszállt a fészkére.

komment

2017.03.26. 21:35 szimix

Évnyitó búcsúztatás

Címkék: blog érdekes horgász élet etetés túra írás csuka élmény hideg horgászat feeder barát pergetés érzés terv fogás 2017 nem normális pergető Magyarország Imre perget Zsennye


Ez a kutya rendszer ismét kiizzadott magából egy gyönyörű eredményt, újabb jó barátunk vált országot. Sírni tudnék, törni zúzni, hogy miért nem lehet itthon megélni, hogy a rabszolgasorson kívül alig van jövőképe a zembereknek. Ha anyagilag nem is, de mindenképpen megbecsült tagja volt a társadalomnak (bár multival perget), és most kimegy valami gyökkettő munkára, mert abból ott nyugodtabban meg tud majd élni, éldegélni. Hiányozni fogsz, bakter, hogy rosseb ott egye az összes országrontót, visszamenőleg.
Sokkal csúnyábbakat nem merek írni, mert édesanyám is olvassa, és már ezen is ki lesz akadva. Bocsi!
Irány tehát Zsennye, ahol most így nyitjuk az évet, és egyben búcsúztatjuk a cimbit, eszünk iszunk, iszunk, és iszunk, és talán horgászunk is egy kicsit. A helyet már ismeritek, nem egy firkálmányomban szerepelt, üdítő példa arra, hogyan érezhetjük jól magunkat valahol. A rossz időzítésnek hála, mivel most vannak a tilalmak, alig valamire pícézhetünk,  jelesül a pisztrángsügér,  és a békés halak szerepelnek az étlapon. Átvitt értelemben. Így aztán, bármi meglepő, én most feederezni fogok, az ráadásul űzhető nagyon közel a büféhez. Szerencsére esőt jósolnak, ezért szinte 100% az esélye, hogy el fogunk ázni. Igen, szinte ez az egy, ami garantálható, ha jobban belegondolok. A feeder botjaim régóta megvannak, igaz hogy jobbára pergetni használom őket, de talán az eredeti céljukra is megfelelnek majd. Ahhoz képest hogy pergetek, van székem, állványom, csali kosaram, mittudomén, mindaz a kacat, ami ehhez kell. Több év gyűjtése, amiket talán most használok majd először, ebből is látszik mennyire megéri...
Az akinek egy csöpp esze van, és teheti, már mind a tett helyszínére érkezett, csak én és a Pék vagyunk olyan bénák hogy éjjel, sőt másnapra érjünk le. Igen, az a P.P. aki a statisztikák szerint majdnem világbajnok. Aki egyébként itt sincs, mivel valami más programra azt kamuzta, hogy fájós nyakkal kezelik.

Állítólag jó buli volt. Az egyik kanyarban akasztottam valami igazán nagyot (nyilván csukát), de már a dobás pillanatában azon töprengtem, ha valami hiba folytán halam lesz, hogyan cibálom majd ki. Több réteg vízbe dőlt fa állta az utamat, rá is húztam az érdeklődőt, és szépen le is verte magát a hal a jigről. Ezzel a horgászélményeim beszámolójának a végére is értem. Akcióm előtte, de utána sem akadt több, már ami a halakhoz kapcsolódhatott volna.

De azért nem hiába mentünk, a csapatást sikerült ipari szintre emelni, pedig ez rám pont nem jellemző, de miért tagadjam, így esett. Általában az ilyen kiruccanások során különböző elhajlásokra is sor kerül, a mértéktelenség, és a különböző italok felelőtlen mixelése kapcsán. Finoman meg is jegyeztem, hogy nem értem, minimum 40 év gyakorlati tapasztalatai kapcsán, hogy nem bírják a néven nem nevezett delikvensék megjegyezni, hogy piát nem keverünk. Mert abból csak a baj lesz.  A Móri&Lazi duó már az első este is bemutatott valami fergetegeset (Pék kollég ugye ott sem volt), amiről én akkor még szerencsésen lemaradtam, igaz, így az aznapi állítólag gyönyörű halaikat sem láttam. Másnapra ahhoz képest egészen jól álltunk, míg kedves Ferenc meg nem érkezett, a maga 3 éves üveg pálinkájával. De megjött Fecó, és néhányszor elpróbáltuk a koccintós ceremóniát. Aztán elfogyott a cucc, pedig biztosan nem volt annyira meleg, hogy magától elpárolgott volna, vagyis nagy valószínűséggel, több jel egy irányba mutatott ez ügyben, mi magunk fogyasztottunk belőle. Addigra már olyan jól éreztem magam, hogy elindultunk horgászni, és én a fentebb már említett feeder szakágat választottam aznapra. Sajnos, valakinek eszébe jutott, hogy enni is kéne valamit, így kértem jóféle debrecenit a büfében, és ezt utána lefojtottam egy fröccsel. Ez egészen bizonyosan hiba volt. A következő amire emlékszem az, hogy 4 órája ülök a part széli padon, a feeder szerelékem bedobva (nagy szerencsémre nem akadt jelentkező), rettenetesen fázom, nem jönnek a szavak, pedig jó lett volna egy SMS-t küldeni a még talpon lévőknek, hogy : SEGÍCCSÉG!, szorgosan gyakorolom a parti felhő-etetést, és úgy egyáltalán, testen kívül lebegek. EZEK a rohadékok természetesen dokumentálták a stációkat, nyilván nem lehetett nagy kunszt, amennyire emlékszem, semmiféle ellenállást nem tanúsítottam az ügyben, más, sürgősebb problémákkal voltam elfoglalva. A méregtelenítés befejeztével még sikeresen (négykézláb) felmásztam a montevereszt meredekségű kaptatón a budoárba (bár fényképes emlékek nyomán valószínűsíthető egy kisebb, kb. órás megálló egy nyírfa biztonságot adó villás ágán, majd valahogyan mégis elvonszoltam magam az ágyig. Érdekes, a szokásos kismajmok nem jelentek meg az ágat pörgetni, már ez is egy nagy haladás. Aztán hirtelen másnap lett. Nagy nehezen összecuccoltam, érzékeny búcsút vettem a szerető közönségtől néhány órás további (rovásomra történő) cinkelés abszolválásával, és hazakerregtünk. Aztán összepakoltam, és egy délutáni géppel elrepültem Lisszabonba dolgozni, sima ügy. Drága feleségem csak egy héttel utána merte bevallani, hogy (még a szokásohoz képest is) mennyire vállalhatatlanUL néztem ki.

Mi ebből a tanulság? Jó az, ha a bedobott, magukra hagyott botok ki is vannak kötve, ki tudja, bármi cunami megjelenhet balról váratlanul...

 



komment

2017.01.07. 22:05 szimix

Bazi nagy tervek

Címkék: blog horgász tavasz ősz tél nyár harcsa ponty süllő csuka hal csatorna folyó horgászat feeder barát pergetés patak kajak domolykó kukorica nádas kárász kikötő fogás feka 2017 balin sügér műcsali műlégy pergető Magyarország Balaton fekete sügér Agárd perget gaja-patak malom-csatorna Sárvíz-Malom csatorna

Hosszú évek gyötrelme koncentrálódik itt egy pontba. Befagytak a vizek, metsző szél fúj, és én ki nem teszem a lábam a biztos melegből. Valamit azért mégis kell csinálnom, ha mást nem, hát gyenge elméleteket gyártok a jövőre nézve.

Holnap még biztosan nem megyek tehát ki, mert mittudomén, milyen programom van, de tán a jövő héten még kitart a jég, és tán gyengül a hideg is. Ha akkor összejön, egy jó csukás vízre kinézek, vertikál, vagy élő csalis cincogásra.

Ha elmegy a jég, attól függően, hogy ez mikor lesz, ha szerencse úgy hozza, hogy ez még tilalom előtt megtörténik, akkor lesz esélyem kövest, sügeret, csukát kergetni. Ha kiolvad, és vagy pár fokosra felmegy addig a víz hőmérséklete, de legalábbis kisüt a tavaszihoz hasonló nap, kajakja pattanok, és egy hinaras-nádas rejtett zugában nézek körül a környéknek. 

A tilalomban feederezni, matchezni fogok, van már kényelmes székem, állvány, minden, ami csak kell, irány a dinnyési kikötő. Közben persze javul majd az idő, és kitavaszodik, immár biztosan helyt adva az idei új hobbinak, vitorlásra szállok. Később, ha majd újra szabad lesz, arról fogok a Velencei-tó eddig elérhetetlennek tűnő pontjain balinozni, pergetni. És sörözni járni, valamint gyerekeket gájdolni. Aztán csak véget ér már a pörgetőtlen időszak, és már az első nap a Balatonon talál majd, a töréseken nézzük a süllőket, az elméleti része mér megvan a dolognak. A tavasz a hazai pályán is meghozza a lehetőségeket, hajnalonként parti balin-süllő játszik. Remélem találok sügereket a vitorlással, a balatoni kedvenc kikötőmben a tavasz-nyár nem jó erre. Ellenben indul a vihar-peca, süllő, balin fogható ezen a kemény megpróbáltatást jelentő módon. A balatoni balinokra idén egyébként is több hangsúlyt fektetünk, Siófokról csónakkal, Aligáról kajakkal megyek rájuk, messzehordó, gyors csalikkal.

Van egy titkos hely ezen kívül, ahová halandó be nem léphet, azt még nem tudom, mit is várjak tőle, de párszor biztos ránézünk, míg ki nem derül, mit is tud nyújtani.

Talán lesz egy Po-túra, és Amszterdamba is ki kéne nézni, no és a szlovák domolykók is piszkálják a csőrömet. Ja, a helyi csatornákat is meg kéne nézni. A külföldi útjaimhoz immár lesz szállítható méretű botom, valami tán ott is kinéz. Néhány horgászverseny, csak a hékula kedvéért, random, előre nem látható bulik, Zsennye, Bregyó.

Ha ennek csak a felét megcsinálom, király év elé nézek : ) Addig is tovább lógatom a kezem a bilibe...

komment

2015.11.06. 12:48 szimix

Zebco - 2016

Címkék: blog érdekes horgász írás csuka horgászat feeder barát pergetés boldog match smoke black cat wobbler browning quantum orsó multiplikátor pergető Magyarország perget interline webfishingcenter.hu longcast zebco Fin-Nor Marquesa MA3011 Qantum 530 Ultrex FD Quantum 730 Metrix FD Quantum 1030 Axius FD Quantum Radical Big Pit 880 Feeder Black Viper MK 850 FD Quantum IRON PT Quantum SMOKE VERTICAL 30G INLINE

Zebco - mond ez neked valamit? Egy csomó terméke van a hazai forgalmazónak, a katalógus kb. mint egy budapesti telefonkönyv. A mostani termékbemutatót Szfváron tartották, ami nekem a létező legtökéletesebb helyszín volt, hiszen 10 percre lakom onnan.

Katus Gyula fogadott, és igyekeztem őt részletesen kikérdezni az engem érdeklő termékekről.

Az első dolog, ami megragadta a tekintetemet, egy feeder-szék. Elsőre nyilvánvaló, hogy igen szép darab, aztán közelről megmutatja, mit is tud.

- minőségi anyagok, ránézésre, és tapintásra

- kiváló, szállításhoz lehajtható deréktámasz

- csónakos pergető ülésnek is kiváló

- elemes bútor, az ülés forgó része egy tálcában fészkel, a lábazatról leemelhető

img_2336.JPGA figyelmemet rögtön ezután egy masszív multi-orsó vonta magára. Nemrég ugyan csúnya véget ért egy harcsa-fogó kísérletünk a Pó-deltában, ezért az ilyen felszereléseimmel épp leszámolóban vagyok, de az biztosnak tűnik, ez az orsó szinte bármit kibírna. Bemutatnom nyilván keveseknek kell a márkát, és magyarázni az ahhoz tartozó örökéletpluszegynap minőséget. Fin-Nor.
p1160510.JPG

p1160505.JPGp1160511.JPG

p1160507.JPGSzintén zenész, csak spinning kivitelben, ha még lehet ilyet ma mondani, tartós darab.p1160504.JPGA könnyű-pergető sorozat orsóiból válogatva:

Quantum 530 Ultrex FD - egy szó róla (kettő): masszív, tartós.
ULTREX FD
An affordable front-drag reel from Quantum. Slender housing, US Quantum
reel technology for novices. Classic all-round spinning reel range for all spinning
techniques, from light trout fishing to soft lure sport and spoon fishing
for pike and salmon.
STANDARD TECHNICAL EQUIPMENT:
· Balanced rotor, producing silky smooth action
· Robust nylon housing
· Finely adjustable front drag
· Die-cast aluminium handle
· Anti-twist line roller
· Smooth gears with even line distribution
· Aluminium Long Stroke™ spool
· ABS Nylon spare spool
· S-curve line distribution
· Continuous anti-reverse
· Foot Forward™ reel foot for better rod balance
Code Model m / mm Gear Ratio Retrieve BB Drag F. Weight
0312 015 515 220 / 0,15 5,2:1 63 cm 5 6 lbs 220 g
0312 020 520 200 / 0,25 5,2:1 69 cm 5 10 lbs 271 g
0312 030 530 210 / 0,25 5,2:1 72 cm 5 10 lbs 280 g
0312 040 540 260 / 0,30 4,8:1 75 cm 5 12 lbs 405 g
p1160495.JPGKicsit több csapággyal, és lehajtható karral jön a 730 Metrix FD kb.
STANDARD TECHNICAL EQUIPMENT:
· Balanced rotor, producing silky smooth action
· Graphite body
· Finely adjustable front drag
· Folding handle with push-button release
· Anti-twist line roller
· Thick bail arm for optimal balance
· Smooth gears with even line distribution
· Aluminium Long Stroke™ spool
· ABS Nylon spare spool
· S-curve line distribution
· Continuous anti-reverse
· Foot Forward™ reel foot for better rod balance
Code Model m / mm Gear Ratio Retrieve BB Drag F. Weight
0313 015 715 220 / 0,15 5,2:1 63 cm 7 6 lbs 235 g
0313 020 720 200 / 0,20 5,2:1 69 cm 7 10 lbs 282 g
0313 030 730 210 / 0,25 5,2:1 72 cm 7 10 lbs 298 g
0313 040 740 190 / 0,35 4,8:1 75 cm 7 12 lbs 425 g
p1160499.JPG10 csapágyas + alu kar 1030 Axius FD
Axius FD
Impressive mid-priced fixed-spool reel with minimal production tolerances,
ensuring a soft gear action and long service life. Spinning and legering
anglers will quickly come to appreciate this reel in hard everyday use. And
predators will come to fear the drag strength of this reel series!
STANDARD TECHNICAL EQUIPMENT:
· Balanced rotor, producing silky smooth action
· Robust nylon housing
· Finely adjustable front drag
· Slimline handle
· Anti-twist line roller
· Thick bail arm for optimal balance
· Smooth gears with even line distribution
· Aluminium Long Stroke™ spool
· Aluminium spare spool
· S-curve line distribution
· Foot Forward™ reel foot for better rod balance
Code Model m / mm Gear Ratio Retrieve BB Drag F. Weight
0314 015 1015 220 / 0,15 5,2:1 63 cm 10 6 lbs 215 g
0314 020 1020 200 / 0,20 5,2:1 69 cm 10 10 lbs 278 g
0314 030 1030 210 / 0,25 5,2:1 72 cm 10 10 lbs 283 g
0314 040 1040 190 / 0,35 4,8:1 75 cm 10 12 lbs 408 g
p1160500.JPGA wobblerek nyilván nem kerültek kipróbálásra, csupán megjegyzendő, hogy a modern trendnek megfelelően, bár gyárilag hármashoroggal szerelik őket, ám a kíméletesebb horgászat céljára eleve mellé kerül a méretben hozzá való egyeshorog is. BRAVO! p1160517.JPG
p1160514.JPG

p1160515.JPG

p1160516.JPGEgy újabb valaha volt szerelem: a távdobás! Íme a Quantum Radical Big Pit 880. Fél fordulattal behúzható a kiengedett fék, vagyis nyelető féknek is használható, elsőfékes verzió.
RADICAL BIG PIT FD
Vast waters and monster fish call for ultimate fighting machines. Now carp
anglers can present their baits at remote locations. Also catfish anglers will
have enough in reserve on the reel even if they have loaded an ultra thick
line on their spool. The incredible line capacity makes anything possible
for both sets of anglers. The powerful gears have to be experienced to be
believed in the Big Pit – your future partner for extreme conditions.
STANDARD TECHNICAL EQUIPMENT:
· Balanced rotor, producing silky smooth action
· Ergonomically designed handle knob for optimal power transfer
· Robust worm shaft power gears
· Deep aluminium spool
· · Code Model m / mm Gear Ratio Retrieve BB Drag F. Spare Spool Weight
0283 070 870 400 / 0,40 4.6:1 96 cm 8 22 lbs 0987 293 / 0987 294 631 g
0283 080 880 420 / 0,40 4.5:1 97 cm 8 22 lbs 0987 401 / 0987 403 713 g
Spare Spool Model Material
0987 293 shallow Alu
0987 294 deep Alu
0987 401 shallow Alu
0987 403 deep Alu
Q 134
Shallow aluminium spare spool
Continuous anti-reversep1160524.JPG
p1160522.JPGÚjabb távdobó csoda, de most a Feeder Black Viper MK 850 FD. Állítólag a kategóriájában könnyűnek számít, súlya 430 gr nem tekeri a zsinórt, ezért az nem kunkorodik össze, és nem akad fel könnyen a spiccre.
Black Viper MK FD
Browning have a lot of expertise in producing specialist tackle purpose
designed for the long-distance feeder fishing which is common in mainland
Europe. The Black Viper MK 850 FD is an example of a specialist reel packed
with features specifically for medium to long-range feeder fishing. Sophisticated
wormshaft gears have been used to ensure effortless retrieve and perfect
line lay - particularly important for long-distance casting and when using
braided lines. This is further enhanced by the large, wide and shallow spool
design which can be perfectly filled without resorting to lots of backing. In
summary, a purpose designed product that will out-perform conventional
reels for this style of fishing.
Standard Technical Equipment:
· Electronically balanced lightweight rotor (LWR)
· Large-surface multi-disc front drag system
· CNC stainless steel handle
· Non-twist line roller supported by ball bearings
· Robust worm shaft power gears
· Aluminium Long Stroke™ spool
· Aluminium spare spool
· Wormshaft oscillation system
· Continuous anti-reverse
Code Model m / mm Gear Ratio Retrieve BB Drag F. Weight
0308 050 850 300 / 0,16 5,5:1 105 cm 8 13 lbs 430 g
Spare Spool Model m / mm Material
0988 124 Sp.Spool Black Viper MK FD850 300 / 0,16 Alu
p1160534.JPG

p1160533.JPG

p1160531.JPGA következő orsót fogalmam sincsen, hogy miért fotóztam le, amint kiderítem, feltöltöm róla a hasznos információt, de mintha Match-orsó volna...
p1160518_1.JPGIlyen botom biztosan lesz, már neki is láttam, hátha gyorsan el tudom boltolni a meglévő elődjét (más márkából). Ez egy 180 cm hosszú, egy részes 30 gr (optimális dobósúly) smoke vertical inline (belső zsinórvezetésű) 138 gr, iszonyat kemény bot, van gyűrűs casting verziója is.
SMOKE VERTICAL 30G INLINE
Supreme vertical rod with optimal technical finesse. The internal line guide provides maximum weight saving
and transmits all signals optimally from the bait via the blank to the angler's arm. Vertical fishing has never
been so sensitive!
Code Model Length Sections C.W. Tr.-Length Weight
14128 180 Smoke Vertical 30g Inline 1,80 m 1 30 g 1,80 m 138 g
ue. casting gyűrűs
SMOKE VERTICAL
Just like its big sister, the Smoke Vertical is bound to make the heart of every spinning angler beat faster. The
phenomenal blank transmits every movement to the lure and ensures even cautious bites are felt through the
handle. The perfect partner when it comes to vertical fishing for predators.
Code Model Length Sections C.W. Tr.-Length Weight
14106 180 Smoke Vertical 1,80 m 1 30 g 1,80 m 129 g
14003 180 Smoke Vertical TR 1,80 m 1 30 g 1,80 m 129 gp1160537.JPG

p1160535.JPGTaláltam egy feeder-bot sorozatot, amelyiknek a nyelén a borítás hosszában laposra van vágva. Divatos, az egyszer biztos.p1160542.JPG

p1160543.JPGÉs más egyéb botból néhány tucatot. Egyétek, vigyétek! Ezeket majd a vegyesboltos meggusztálja.p1160544.JPG

p1160545.JPG p1160547.JPGKishalacska uszonnyal. Hogy mit ki nem találnak! De! Duci test, vékony farok, nagy tappancs... biztosan veret, mint a veszett fene...p1160548.JPG

p1160549.JPG

p1160550.JPG...akárcsak ez a durung-farkú, a hétvégén próba in-dul!p1160551.JPG

p1160553.JPG

p1160554.JPGÉs végül, de nem utolsó sorban az:

 IRON PT, gyűrhető felkapó-karral, egészen kiváló. (Ki tudja, ez mire jó? - de tetszik...)
A supreme spinning reel tailor-made for using on the sea with salt-water-resistant
components throughout. Highly robust design that can withstand use
with braided lines for months on end. In a fight, the Inshore’s front drag,
with Magnum carbon drag discs, means the angler always has control. The
spool has a special anti-slip core meaning braid can be directly wound onto
the spool. 

STANDARD TECHNICAL EQUIPMENT:
· Electronically balanced lightweight rotor (LWR)
· Robust light metal body in skeleton design
· Finely adjustable, protected CSC™ front drag system (carbon drag
discs)
· Stainless steel handle with EVA handle knob
· Titanium-nitride-coated line roller
· Exclusive TiMag™ system: Maintenance-free magnetic bail arm folding
system
· Specially hardened Quantum PT gears
· Aluminium spool with hardened front edge for longer casting distances
· Two-speed oscillation system with LMS™ line distribution
· Continuous anti-reverse
· Saltguard multi-layer housing coatingCode Model m / mm Gear Ratio Retrieve BB Drag F. Weight
0305 025 IR25PTS 180 / 0,20 5,2:1 72 cm 6 16 lbs 253 g
0305 030 IR30PTS 180 / 0,22 5,2:1 72 cm 6 18 lbs 260 g
0305 040 IR40PTS 230 / 0,22 5,2:1 84 cm 6 20 lbs 329 g
0305 050 IR50PTS 225 / 0,24 5,2:1 92 cm 6 25 lbs 337 g
Spare Spool Model Material
0987 010 Sp.Spool Iron IR25PTS Alu
0987 011 Sp.Spool Iron IR30PTS Alu
0987 012 Sp.Spool Iron IR40PTS Alu
0987 013 Sp.Spool Iron IR50PTS Alu

 

p1160539.JPG

p1160541.JPG

Összegezve:

A terrmékkínálatot látva elmondható, ez egy minőségi versenyző a pályán, abnormálisan jó árakkal, ha valaki frissíti az eszközeit, vagy most vág bele a mókába, feltétlenül vegye száma a termékeit, én biztosan belenyúlok néhány tartós pergető orsóba, és különleges botba. Kedvenc szakága szerint tegye azt ki-ki itt:  http://www.webfishingcenter.hu/webaruhaz 

komment

2015.07.17. 10:04 szimix

Sárvíz-Malom egyszerűen - hozzá nem értő is foghat domolykót, igaz?!

Címkék: blog horgász írás élmény messze hal víz horgászat part feeder barát pergetés patak boldog domolykó dobás wobbler műcsali 2015 pergető úsztatás Magyarország perget Middy UL-pergetés Sárvíz-Malom csatorna

Azt nem tudom, hogyan kell domolykót, pláne nagyot fogni, de azt el tudom mondani, nekem hogyan sikerül.

img_1935.JPG

p1160010.JPGKorán kell indulni, aminek több oka is van. Gyorsan melegszik az idő, és mivel a parti aljnövényzet, főleg a gyilkos csalán, és a szúnyog-hadak miatt hosszúnadrágban, gumicsizmában megyek, 7 után, pláne a napos oldalon már kezd megfőni az ember, és a halak is jobban szeretik a fényváltást, plusz utána még dolgozom is, szóval nem érek rá egész nap.
p1160011.JPG

p1160016.JPG

p1160022.JPG

p1160023.JPG

p1160021.JPG
p1160023.JPG

Itt eddig felszíni csalira jöttek, egészen pontosan egy kettes salmo cserebogárra. Most vettem ugyanebből egy nagyobbat is, holnap már reggel 3-4 között ki akarok érni, hogy a szokásos 20-25 cm-s mérettartomány felett is bizonyíthasson. Szóval a felszíni csalikra jönnek a népek, de persze ez nem ilyen egyszerű. Ezek a pataklakók esküszöm kilátnak, kihallanak, vagyis csendben kell közlekedni, és messze kell pecázni. Amit úgy érhetünk el, hogy messze dobunk (ehhez én most egy 2,7-es kicsit erős botot használok, azon egyszerű oknál fogva, hogy jelenleg ez a leghosszabb botom, de tervezem ehhez egy 2,4-3,8 között variálható rettentő könnyű, merev gerincű, de csodálatosan rugalmas Middy feeder megvásárlását), és a hosszú bottal a sodorban tartva úsztatjuk a csalit lefelé jó messze ( ez Szabó Balázs szövege). Néha meg kell állítani, különösen, ha fordulás, szedés látszik, ehhez Pintér Péter zsinórtolós, cigaretta hamut finoman pöckölős stílusa ajánlott, amit én még csak messziről ugatok. A sodorban tartáshoz a másik jó módszer lehet, ha félcsizmában, vagy melles ruhában be tudunk állni a partszélbe, ebben az esetben egy rövid, közvetlen bot is remek választás lesz ugyanerre! A messze dobáshoz én nano zsinórt használok (0,06, és 0,10-es méretben az 1,55-ös UL, és a 2,70-es erős bothoz), csak úgy süvít a gyűrűkön, mikor kilövöm! Szóval osonok, messze elhajítom a a felszíni bogarat, úsztatom, és pöcögtetem. Figyelni kell, mert ha csak egy pillanatra is mást csinálok, pl lenézek a zsinórt rendezgetni, mire felpillantok, elvesztem szem elől a csalit, vagy, ami rosszabb, pont egy nagy burványlás végére emelem fel a tekintetem. Mert a kapás az intenzív, semmihez nem hasonlítható élmény, egyszerre három érzékszervünk veszi a jelet: az ütést érezzük a boton, hallatszik a nagy loccsanás, és még egy kisebb jószág is hatalmasat fordul a felszínen! Aztán jött a salmo tiny-re, bár ott kicsit gondban vagyok, mert a hasi horgot levettem, mert 1., úgy kevésbé akad a hínárba 2., a halat nem 6 horog hegye tépi 3., a kiszedésnél kevésbé kell tartanom attól, hogy valahogy a saját ujjamba akadnak, azonban így meg a súlya, és a mozgása kicsit megváltozott, mintha hal is kevesebb jött volna rá. Alighanem ki kell mérnem, és egy nagyobb egyes horoggal kell kiváltanom itt is a két (amúgy gyenge, és könnyen hajló) hármas horgot.


Egyet azonban javasolhatok? Gyurkát ne vigyétek, mert képes a 30 cm-s vízben, a két lépés széles patakon 28 gr-os jiggel pacsálni és!, lefogja a halat előled, és horribele dictu, beszélget... teljességgel érthetetlen. No, mentem, várnak a loccsanások!

tablo_15_07_20.jpg(Közben beugrott, Nátz Ervintől beoltatva: Tenkarával lehetne még próbálkozni itt, de egyelőre spiccbot, begumizott rakós is jó lesz ahhoz, hogy léggyel csiklandozzam az ínyüket, no majd hétfőn reggel.)

komment

2015.04.06. 10:04 szimix

Csipeszesnek áll a világ!

Címkék: blog érdekes horgász tavasz etetés túra ponty élmény hal víz horgászat part feeder barát boldog kukorica terv fogás 2015 úszózás Magyarország Imre

Lázasan túrom a dobozaimat, hátha találok még békéshalak fogásához alkalmas szereléket. Rekesz -rekesz hátán, de végül csak megtalálom azt az egyet, amiben még lapulhat ilyesmi. Meg sem nézem, csak behajintom a kocsiba, és irány Pest, ahol P. Pisti barátom várja a csatlakozást. Menet közben még üzenetek suhannak, de a leglényegesebb infó elmarad, nem tudom, hogy élte párja, főnöke, alias Roncsi éjjel bulizott, és nem szeretné, ha zörgésünkkel felébresztenénk. Így aztán bátran felcsöngetek, aztán, mikor egy lakó eggyel beljebb segít, még onnan is csöngetek egyet, hiszen arról volt szó, hogy kávézunk, és én azt hittem, náluk, a konyhában tesszük ezt. Hát nem. Válogatott gorombaságok repkednek, szerencsére én kimaradok a szórásból. Így aztán a soron kávézunk, helyi arcok, pecás örültek csatlakoznak az indulás szertartásához, üdv a Hallerben!

Közel van a tó, valami aranyos-pikkelyes-kocka, de a jobb fajtából, rendezetten előadva. Elhangzanak a szabályok, és mi elhelyezkedünk a tó legtávolabbi sarkán, ahova szerencsére a rakodás idejéig beállhatok a kocsival is, nem hiányozna még a cipelés a beállt derekamnak. Persze, minek kirándul az ember, ha nincs jól, kérdezheti bárki (és kis feleségem kérdezi is)? Ha egyszer most vagyok szabadságon, végre kisüt a nap... egy működés képtelen gerinc nem lehet a jókedv akadálya! Az eredmény a képeken, meguntam írogatni:

 

8_wp_20150404_12_00_57_pro.jpg

9_wp_20150404_11_47_13_pro.jpg

11_wp_20150404_12_03_33_pro.jpg

12_wp_20150404_12_03_55_pro.jpg

13_wp_20150404_12_04_17_pro.jpg

16_wp_20150404_15_03_33_pro.jpg

17_wp_20150404_15_04_14_pro.jpg

3_img_1150.JPG

komment

2014.05.04. 11:31 szimix

60 kilós amur a horgon - mi más vihette el?!

Címkék: ponty csuka feeder pergetés amúr Velencei-tó perget Zsennye

Régóta félek attól, hogy egyszer napvilágra kerül a tény, hogy nem tudok horgászni. Szívesen beszélek róla, sokat szerelek érte, és nagyokat álmodozom, de fogni... azt nem tudok. Legalább is erre a következtetésre jutottam az utóbbi hetek velencei-tavi túráim sikertelensége nyomán. Időm túl sok nincsen, és sokat ücsörögni sem szeretek, ezért aztán főleg pergetek, és mivel az éjjelezés sohasem volt a kedvencem, a csuka (balin) a legfőbb célhalaim. Nem éppen a legideálisabb időpontokban, de jó néhányszor körbe csónakáztuk a tavat, és alig jutottunk egy-egy koppintáshoz is. Kezdtem elhinni, hogy szimplán béna vagyok, ami igazán messze nem áll a valóságtól, de mégis... ki kellett próbálnom magam, és az elméletben olyan jól működő csalijaimat egy olyan helyen, ahol garantáltan van mit fogni! Így elmentem újra a már egyszer kipróbált Zsennyei-horgásztóra, ami méltán híres jól telepített állományáról. Ez persze felvet némi kérdéseket arról, hogy mit is nevezünk jó pecának, de aki nem vágyik másra, mint garantált halállományra, az ide bátran menjen, ebben nem fog csalódni. Aki egyedüllétre, természetes állapotokra, a keresés kihívására vágyik... az egy másik túra anyaga. Egy jól sikerült céges cecei programról indultam, a tervezetthez képest egy óra késéssel, késő délután sikerült megérkeznem, hiszen majdnem Körmendnél van a hely. Kedves ismerőseim már előttem megérkeztek, elfoglaltak egy faházat, sőt, el is kezdtek zsinórt mosni, feeder módszerrel. A saját tervem az volt, hogy pergetek, éjjel pontyozok, és hajnalban újra átállok a csukák zaklatására. Néhány apró hibát elkövettem, ezek összessége azután kötelezően katasztrófához vezetett, nézzük hát az "apróságokat", amelyekből összeállt a kirakós bukta:

- hajnali fél négykor felébredtem, a várakozás izgalma felülkerekedett a pihenési szándékomon, iszonyatosan fáradtnak éreztem magam már a kezdetekkor,

- a céges majális délelőtt focimeccsekkel telt, és mivel egy éve játszottam utoljára, alaposan meggyötört,

- későn érkeztem, és mivel erőltettem, hogy pergessek, az éjszakai pontyozós szerelék összerakását már sötétben fejeztem be,

- egy olcsó összecsukható széket vittem, ami bitang kényelmetlen, aludni lehetetlen benne (ez azért fontos, mert elméletben szépen hangzik, hogy pont mivel kényelmetlen, majd ébren maradok, ezzel ellentétben azt eredményezte, hogy lefeküdtem a fűre, és  beájultam a hálózsákomba),

- mivel igen ritkán használom, a sötétben derült ki, hogy a háromláb-állványom egyik lába nem nyitható ki, ezért egyszerű, és ráadásul görbe letűzőkre raktam a botom,

Mivel már sötét volt, mire be tudtam dobni, még etető anyagot nem is kevertem, úgy gondoltam, van itt hal, majd megtalálják a csalimat, üres kosárral dobtam. Ennek megfelelően nem is zavartak sokáig, közben kumtam is pár sort. Éjfélre meguntam, és elkezdtem dobálni a harcsázásra szánt új felszereléssel (Ninja belső zsinórvezetésű bot, Pluton orsó, 38-as fonott zsinór, nagy gumi, nehéz jig-fej). Furcsa módon akasztottam is négy csukát, míg nem újra rám tört a fáradtság. Erőm utolsó morzsáival kevertem egy szilvás etetőanyagot, csonti-csokrot, egy szem kukoricát fűztem a 8-as feeder horogra, és elhajítottam az egészet a vaksötétbe. Újabb hibák: az orsót nem a letűző mögé tettem, a botot nem kötöttem ki, és bár kiengedtem a féket (első fékes feeder orsó lévén), de nem győződtem meg arról, mi is történik, ha megrángatom a zsinórt... szerintem legtöbben már tudjátok, mi is a történet vége. Elnyomott a buzgóság, és bár elég hideg volt (a faházban alvó barátaim reggel arra panaszkodtak, hogy rettenetesen fáztak), a dupla zokni, sínadrág, több réteg felső, és a jó hálózsák kombinációja ájult alvást eredményezett a füvön. Snitt, nincs több emlékem az éjszakáról. A hajnali keléskor csak dörzsölgettem a szemem, mert a bottartóim üresen árválkodtak. Igen, itt nagy amurok is vannak, és tok, bármi lehetett, mínusz ötven forint, köszönöm : / Elég bután nézhettem, de nem sokat vacakoltam, ha már így alakult, akkor nem kell több időt vesztegetnem a "békés" halakra, mehettem újra pergetni. Az éjszakaiakkal együtt vagy 15 csukát fogtam, 1-2 kilósakat. Bármilyen gumival, cincálva, ez azért jól esett. Különösen, hogy barátaimhoz képest ez az arány 15:3:0 lett, vagyis ismét abban a hitben ringathatom magam, hogy csak tudok valamit : ) A tavon csak néhány éjszakai horgász volt rajtam kívül, ők rendesen dolgoztak az éjjel, folyamatosan hallottam innen-onnan a jelzők csilingelését, barátaim is majdnem fogtak egy gigantikus amúrt, fél órás fárasztás után derült ki, hogy nem fér a merítőbe, és végül az előke megadta magát, pedig már szinte öntudatlanul lebegett az óriás - szomorú, de legalább a botjuk nekik megvan! Reggel hét lehetett, amikor az utolsó hibára is napfény derült, szó szerint, mivel ekkor, napkeltekor engedték be a horgászokat, olyan érzés volt, mintha egy vonat érkezett volna be az állomásra, 15 percen belül 5 méterenként ült egy-egy horgász. Hiába, ez a tó is pénzből él, és ráadásul ez a hosszú hétvége volt, nem is értem, hogyan gondolhattam, hogy majd nyugodtan pecázgatok... utolsó hiba : )

A csuka kapásokat mintha elvágták volna. De legalább megérkezett Erdei Attila az éjjeli horgászhelyemre, és végignézhettem, hogy is csinálják a nagyok. 2 óra pakolás, 1 óra etetőanyag keverés, remek próba dobások : ) Nagyon kedvesen, szimpatikusan magyarázta a módszer fogásait a rengeteg érdeklődőnek, de én ezt már nem vártam végig, sohasem bírtam a tömeget. Feladtam, és elindultam haza, Agárdra. Mivel a tervezetthez képest korán indultam, belefért valahol egy óra alvás valahol a nyolcason a kocsiban (nem kockáztattam meg, hogy a maradék felszerelésemet is összetörjem), és egy titkos info nyomán beautóztam egy régóta nem működő, hamarosan újra nyitni szándékozott tóhoz. Az infóm arról szólt, hogy május elsején nyitnak, gigantikus csukák lakják, és majd csak csónakból lesz horgászható. Alig valami volt igaz ebből. Nagy nehezen megtaláltam a helyszínt, ahová egy rissz-rossz betonút, kavicsos, és kijárt földes út vezet, a 8-as főútról vagy fél óra odáig bevergődni. Ez jó hír, talán kevesen mennek majd oda (az üzemeltető meglehet, mást gondol erről). A tavon éppen teszt-horgászott két bennfentes, rendkívül meglepődtek a jöttömön, mivel szó nincs arról, hogy hamarosan nyitnának, bár a terv kétségtelenül létezik. Nagy csukáknak, harcsáknak hírét sem látták, pedig pár napot már pergettek, a ponty törzsállományból 14-es nyurga jelentkezett, és a nemrég telepített 3-5 kg-osok. Mivel ők bojliztak, e "kicsik" sűrű jelentkezésétől nem voltak halálosan boldogok. Nagy amurok csapatával találkoztak a tó beszakadt erdőt ellepő sarkában, alighanem ők lesznek az első célhalaim ott, legalább bevethetem az új, 100 kg-osokra tervezett harcsázó pergetőmet! Megkínáltak egy remek kávéval, bevontak a lakókocsi kézi erővel történő áthelyezésébe, és átvettem a sajtófotós szerepét az addig ejtett halak megörökítésében. Úgy érzem, jár a kedvezményes, egyes számú éves jegy : ) Erősödő szélben értem ki a földútról, a monszun eleje már a kavicsoson ért, a kaland utolsó szakasza a Várpalotán történő átkelés lett, ahol a főúton vagy 30 cm-s sáros víz hömpölygött. Erősen fáztam tőle, hogy beázik az elektronika, a járgányomat nem áradó vádik átkelésére tervezték!

Morale della favola:

Tudok horgászni, és nem tudok, ez egyszerre igaz, de hogy nem jókor lenni jó helyen, az biztosan nem jelent jót, már ami a fogást illeti. Lehet csoda-csali, és technika az ember birtokában, ha nincs hal, abból biztosan nem fogok semmit, köszönöm, Mohosz!

 

komment

2013.12.04. 10:04 szimix

A kevesebb több?

Címkék: feeder distance úszózás 4G Middy UL-pergetés x-flex baggin

  1. 4G x-flex.jpg
dscf4266.jpg 4G x-flex 2.jpg

Benézel a lomtárba, és kötegekben állnak a botok, minden sarokban orsók karjai kandikálnak ki a dobozokból. Szatyrokban, műanyag tárolókban, horgász dobozokban ezerféle cikk lapul. De jó, mindenféle horgászmódszerhez akad itt felszerelés... de, amit most éppen keresek... hová is tettem?

Két problémát szokott nekem okozni a nagy választék, az egyik éppen a bőség zavara, amitől aztán a vízparton alig tudok választani a rendelkezésre álló lehetőségek közül. A másik gond, hogy ha a úgy indulok, hogy mindenhol lóg rólam egy botzsák, táska, szatyor, vödör, a végén majd leszakad a karom, vállam, és az egésztől elmegy a kedvem. Lassan eljutottam hát odáig, hogy egyszerűsíteni kellene. Egyébként is egyre többször pergetek, azt egyszerre csak egy cájggal lehet, és a két botos fenekezésnél is többre becsülöm az egy botra koncentráló feederezést, úszózást (Arról nem is beszélve,hogy egyre is nehezen figyelek, nem kettőre). Azonban még így is sokféle horgászmódszerből lehet választani, kérdés, hogyan lehet ezeket a különböző igényeket kevés felszereléssel megoldani? Lássuk csak, mi minden jöhet szóba (nálam):

- 1., kishalazás, ha csalihal kell, vagy csak egy szórakoztató vörösszárnyú, bodorka aprítás a cél,

- 2., úszózás, match-bottal sliderezés, ha nagyobbak, netán ponty a vendég,

- 3., fenekezés, ami én történetesen feederrel űzök,

- 4., UL pergetés,

- 5., pergetés,

- 6., távdobással horgászás,

- 7., harcsázás, ami aztán megint egy külön téma.

A hirtelen felsoroltakat néhány millióból, és egy konténer megtöltésével is meg lehet oldani, de mielőtt elszaladnák seggére verni egy szabad szemmel is jelentősnek látszó összegnek, lássuk csak, melyikhez módszerhez milyen bot, orsó kell:

1., hajlékony, könnyű rövid bot, vagy spiccbot

2., közepesen hosszú, vagy kifejezetten hosszú bot, könnyű orsó

3., rövid, közepes, hosszú bot, a távolságtól, halak méretétől függően, könnyű, de távdobó orsóval

4., pár grammos dobósúlyokra finom spiccű bot, vékony fonott kidobásához való spinning orsóval

5., 5-40 gramm közötti dobótartományba tartozó rövid, gerinces bot, vastagabb fluorkarbon zsinórhoz multi orsó

6., 4 m feletti, kb. 150 gr-ra optimalizált eszköz, csillagászati összegekért

7., speciális kemény, strapabíró felszerelés (már-már durva összeállítás, ha igazán komolyan gondoljuk)

A 6., 7. pontot félretéve nézzük, hogyan oldottam meg a feladványt:

Az 5., pontra nekem külön bot&orsó kombó jutott, az estek zömében ezt használom,egykezes dobás közben a csónakon, motoron, kormányon tudok babrálni, és űzhetem kedvenc szórakozásomat: a ragadozó halra cserkelést.

Az 1., 2., 3., 4. pontokat egyben vizsgálom, ez az, ahol szerintem egyszerűsíteni tudtam, kis kompromisszumokkal:

3., A feeder horgászathoz eleve vagy 3 bot kellene, ha a pickertől a távdobóig tervez az ember. Eleve rosszul kezdődik... Sokat kutattam a neten, és találtam rá egy variálható botot, ami több részből áll 2,4m-től 3,8m-ig 4 különböző hosszban használhatók a tagok, összeállítástól függően. Erre biztosan alkalmas, többször kipróbáltan bizonyított, 7-8 kg-os pontyokat is partra segített a legnagyobb hosszban, de másra is remek! 1., A legrövidebb verzióban a kisebb dobra tekert 8-as fonotthoz vékony nano előkét kötve, a legpuhább feeder spiccet használva élvezetes kishalas lett belőle, az eggyel hosszabb verzióval pedig kis patakon szűk helyen kilós kárászokkal, pontyokkal vívott meg, sikerrel. Eddig semmiféle megalkuvással nem járt a választás, egyedül az igazi távdobásra nem alkalmas (bár 70-80 méterre még így is használható), ezt előre is tudtam, erre majd egy külön összeállítás kell (6.). 2., A leghosszabb változata match-horgászatra is alkalmas, nyilván nem tökéletes, de kevés kompromisszumot követelő megoldás, mivel elég gerinces a legerősebb spiccel. 4., Ez a pont az, ahol komoly meglepetés ért. De először lássuk a negatívumokat. A feeder botom legrövidebb változatát a legerősebb spiccel használva 2,4m hosszú botot kaptam. Ez jó 60 cm-vel hoszabb, mint a kis UL botom, igaz, messzebb is lehet vele dobni pont emiatt, hát még ha a 30 cm-es toldót beteszem! Azonban a feeder botokra jellemző hosszú nyél túllóg jóval a könyökömön, távol kell tartani a testtől, ha nem akarom, hogy az oldalamba álljon a vége. A gyűrűk feederhez készültek, vagyis vastagabb zsinórnál nagy súrlódást eredményeznek. Ugyanezen oknál fogva könnyen visszacsavarodik a kidobott zsinór, ha nem figyelek, ha ilyenkor mar rá egy hal, a spiccnek vége, az biztos. A jó hír, hogy kis odafigyeléssel könnyen túlteheti magát az egyszerűsítésre törekvő horgász a nehézségeken, lássuk, hogyan: a nyél hossza megszokható, messze sem optimális, de idővel el lehet feledkezni róla, ha már rááll az ember keze. A 2,4-2,7-es hossz lehetővé teszi pár grammos műcsalik egész messzire való kidobását, és mivel én 8-as fonottat használok, a gyűrűk sem jelentenek akadályt, szinte ellenállás nélkül fut ki a zsinór. Ez eddig azonban csak elmélet volna, ami nem sok mindenkit győz meg, de sok használatban már a gyakorlatban is bizonyított! A Velencei-tavon sokszor jelent problémát, hogy a kis csalikat messze kéne dobni, ezt most többször sikeresen megoldottam a 2,4-2,7m hosszú feeder bottal, és jó néhány csukát akasztottam így. 2-3 kg-osok úgy jöttek ki vele, hogy bár az orsó fékjét a vékony zsinór miatt lazára állítottam, meg sem nyikkant, annyira szépen dolgozott a bot. Lemaradt halam alig volt, pedig ici-pici horgok vannak a csalijaimon, a nagy pontyos eredményekből pedig következik, hogy ha nincs akadó a környéken, bármi kijön ezzel az összeállítással. Ráadásul a közbelső 30 cm-s tagot a szerint teszem fel, vagy veszem le, hogy szűk nádasban játszom, vagy pár méterrel meg akarom toldani a dobás távolságát.

Biztosan több ilyen allin-combó is létezik, a Middy feeder botomra azonban csak annyit mondhatok: imádlak, drágám!

 Az üzemszerű használatról beszámolók, és az ára megtalálható itt:

http://www.horgasz-zona.hu/cikkek/Middy_X-Flex_4G_Baggin_Distance_Feeder

http://mindenamifeeder.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1173325

http://www.horgasz-zona.hu/termek/MIDDY_4G_X_Flex_Baggin_Distance_Feeder/0/2/9/0

komment

2013.10.22. 10:04 szimix

A zsennyei csata

Címkék: blog horgász magyarország írás ponty élmény viziló hal víz part feeder barát boldog fogás ponyt Imre Zsennye middy

Hajnali három óra van, és nem bírok aludni. Pedig hamarosan indulnom kell, vár a műszak, megyek csónakázni. De az már mégsem járja, hogy koromsötétben, hidegben induljak, leosontam hát az emeletről, hogy megírjam, mi minden történt a híres zsennyei ütközetben.

IMG1149_1.jpg

A csatatér jól dokumentált, csodálatosan beszkennelték a fiúk a meder teljes domborzatát. Kár, hogy én ezt már csak utólag találtam meg a neten, talán hasznát lehetett volna venni. Kiváló büfé feledtette az előre nem is hiányzó információt, saját etetőanyaggal, remek pálinkával indíthattuk útjára a csapattesteket. Ami mindösszesen két főből állt, mindketten Imrék valánk, csupán a vezetéknevünk, és az éveink száma tér el némileg. Imre bátyám hetven felé járva, egy negyvenest megszégyenítő energiával töri a jeget maga előtt, remek feeder horgász. Hamar kiderül, nemcsak mondja, hogy sokat horgászik itt, és nagy halakat akaszt, meg is mutatja a hékulát. Én, szokásomhoz híven, még bőszen szerelek, ő már rutinosan (és igazán tökéleteseket dobva) a tó közepi nádsziget széléről aprítja a pontyokat. Szégyellem is magam, AAAAkkora elvárásokkal érkeztem, oszt most meg semmi. Mármint: nálam. Pedig elhoztam a "Medveölőt" (aki egy nehéz casting bot, távdobó nyitott hengermultival), és az új szerzemény Middy 4G feedert is (rá való orsó még nem került, egyelőre pergető daiwa egészíti ki).

IMG1146.jpg IMG1143_2.jpg

Míg mindenki más egy helyre dobál, így fokozva az etetése hatékonyságát, én a tudatlanok türelmetlenségével dobálom körbe a tó előttem fekvő részét (míg Imre a látómezőm szélén sorra fogja a szép kárászokat, én egyelőre minden eredmény nélkül hajigálok). Aztán megtörik a jég, mégsem egy óriási vízfelület ez, intenzíven is telepítik, így aztán a vakvéletlen nekem is adott egy hármas potykát, nagyon szépen muzsikált az új feeder húrján!

IMG1136_2.jpg IMG1153_1.jpg

Persze Imre közben akasztott valami vizilovat, a heavy botja karikában, és úgy fél órán keresztül táncoltak együtt, míg a látogatója meg nem lépett a nélkül, hogy legalább a hátát mutatta volna. Itt már kezdtem jelentősen irigykedni, csökkenő önbizalmamat muszáj voltam megtámogatni remek sajtos melegszendvicsekkel, és a közben megérkezők, Imre baráti társásága által felkínált igen jó pálinkájával. Hatott. Valami oldalra eső, igen távoli területről elkezdtek érkezni a kapások. Több, igencsak hosszúra nyúlt fárasztás végén a halaim többsége meglépett, talán kíméletesebben kellett volna bánni velük a harc végső szakaszában, a 10-12-es horgok nem fognak túl nagyot. De olyan malacok lehettek, hogy a hátam szabályosan fájt, olyannyira, hogy többször ki kellett egy padon egyengetnem magam, hogy folytatni tudjam a mókát. Aztán kiderült, hogy mekkora játékosok gyötörtek, sikerült kigépészkedni egy olyan 6 kilós darabot, "alig" 25 perc munkával.

IMG1147_1.jpg IMG1148_1.jpg

Azt hiszem, ezek olyasmit terveznek velem, hogy kettéroppantják a gerincemet, és letépik a karomat. Délutánra a halraj beállt elénk, oldalról elfogyott a mozgás, valószínűleg köröz a csapat a tóban, megmozgatta őket a kemény északnyugati szél. Nekünk még csak hagyján, hiszen hátulról kapjuk, és a magas töltés, amin a büfé-kilátó is terpeszkedik, védi a shátsónkat az őrjöngő vihartól, de akik szemközt ültek le, na ők este vörösre fújt fejjel jöttek be!

IMG1141.jpg IMG1156.jpg

Igaz, halat is fognak, iszonyat mennyiséget. Mi is aprítottunk még egy párat, aztán már csak Imre akaszt néhány dévért, végül elcsendesedik előttünk a víz. Hiába, nem volna muszáj ragaszkodni a kiválasztott helyhez, sikeresebb lehetne egy ekkorka tavon, ha követné a pógár a továbbálló ellenfelet! Igaz, elég is volt a jóból, remekül szórakoztunk. Pakolás, pucolás. Kiváló vacsora, és bedurrantott kályha vár a szálláson, egy kis bor is fogyott, és amíg mi kókadoztunk, Gábor megpucolt pár halat, le a kalappal, ilyen hidegben pucolná a ... tudjukki. Nem véletlen lettem én visszaengedős "sporthorgász". Kicsit még beszélgeténk, aztán már csak arra emlékszem, hogy nem emlékszem semmire, mert úgy alszom, hogy a nyálam is elcsurran. Hiába, jól kifújt bennünket a szél.

Aztán csak eljött a másnap, gyönyörű napsütéssel, olyan finom meleggel, mintha nem is október volna. Igazán tökéletes nap! Csak nem pontyozni. Kiderült, hogy nem a fenenagy horgásztudásom segített a halakhoz, hanem az idő, mivel ugyanazzal a szereléssel ma csupán a dobóteknyikámon tudtam csiszolni, ha leszámítjuk a pár kárászt, és egy újabb leakadt tengeralattjárót. De legalább békében szerelhettem...

IMG1164.jpg IMG1168.jpg
IMG1172.jpg IMG1170.jpg

A csata tehát így ért véget, a felek mindegyike győztesnek nyilvánította önmagát, véráldozat sem sok esett, és évszázadokig fognak beszélni róla az emberek, ezzel történetem hasonlósága a pákozdi históriához ki is merült.

Jó éjszakát, gyerekek!

komment

süti beállítások módosítása