Rengeteg az anomália, biztosan nem csak én látom így. Bár a horgász lételeme a panaszkodás, a megfelelő mennyiségű hal fogásának kötelező hiányolása, azért ez több annál, mint amit simán szőnyeg alá kellene söpörni. Nincs elég hal, irgalmatlan erőfeszítéseket kell tenni, ha valaki rendesen akar fogni, elveszi az ember kedvét a sok sikertelenség. Mik ennek az okai? Hogyan lehetne változtatni rajtuk?
Nézzük, mik a vizsgálandó elemek: víz mennyiség, vízminőség, iszap, beton partszél, természetes táplálék, természetes szaporulat, telepítés, tájidegen fajok, halászat, húshorgászat, rabsicok, hatósági szabályozás, hatósági ellenőrzés, turizmus, civil részvétel... kihagytam valamit?
A víz mennyisége nehezen változtatható, hiszen a tó tudottan kis vízgyűjtő területről töltődik, a Zámolyi-, és Pátkai-tározóval, a zsilipekkel a lehetőségekhez képest jól szabályozzák. A vízminőség szubjektív megítélésem szerint remek, amióta járom a tavat, fürdök benne, laikusként megfelelőnek tartom, ebben nyilván sokat segít a szántóföldi gazdálkodás valamelyest elfordulása a műtrágyáktól, kemikáliáktól, és a tó körüli csatornázás elkészülte. Az iszapot ugyan a 70-es években kitermelték, de egy új komoly kotrásra ismét szükség lehet. Ez természetesen előzetes vizsgálatokat feltételezne, és a környezeti hatások felmérését, az élőhelyre gyakorolt hatásának tanulmányozását. Mivel ez egyben a turisztikára is nagy hatással lehet, és költségei is óriásiak, egészen bizonyosan szükség lenne (lett volna) egy Velencei-tó önálló régió kialakítására, hogy a források elérhetőek legyenek, erről azonban alighanem már lecsúsztunk. A beton partszegély ezzel összefüggésben lenne változtatható, a költségei nyilván iszonyatosak, számomra elképzelhetetlen, hogy ebben változás történjen. A jelenlegi beton védművek állapota leromlott, mintha nem volna gazdájuk, az idő előrehaladtával a természet visszafoglalja azt, ami az övé. (Ami picit jó hír ebben, hogy bármekkora kárt is okozunk, annak hullámai hosszú idő távlatában elcsitulhatnak.) A kikötők, mólók jó hasznosítása lehetne egy kitörési pont, ez egy komplex kérdésként kezelt tó hasznosítást feltételez, hiszen mindez csak akkor lehetséges, ha egyszerre történik meg a halállomány, az épített környezet, a turizmus fejlesztése. Nem egyszerű az ügy, és a jelen gazdasági állapotokat tapasztalva valószínűleg csupán nagyon apró lépéseket lehetne tenni benne. De valamerre határozottan el kéne indulni, a hosszútávú irány helyes kijelölése (és aztán az ahhoz való ragaszkodás) már önmagában is felpezsdíthetné a minden értelem álló vizet. Üresek a horgászkikötők, amiket pedig okos szerződésekkel privát kézre adva talán újra életet lehetne ide vonzani. Alig hiszem például, hogy a kishajózást nem lehetne itt megsokszorozni! Igaz, az agárdi VVSI néhány milliárdos beruházása sokat fog jelenteni, bár fogalmam sincs róla, hogy ez az irdatlan összeg, az ezt megelőző tartozások felhalmozásával együtt nem egy feneketlen zsákban fog-e ismét kikötni? Az biztos, ha megvalósul amit oda megálmodtak, az jó értelemben "megfertőzheti" a környéket. Igaz, koncentrálja is az előbb említett kishajós életet, az is lehet, hogy teljesen elszipkázza máshonnan a lehetőségeket. De még az üres kikötőkkel is lehetne mit tenni, például le lehetne keríteni a fő medertől, és ivadékot lehetne benne nevelni, vagy kis, lekerített fizetős "horgásztavakat" kialakítani ott. Az ivadék helyszíni előnevelése egyébként is hasznos találmány, nem véletlen, hogy a Tisza-tavon már így próbálják az utánpótlást olcsón előállítani. A telepítésekről a neten nem található sok minden, a Mohosz oldalán 2009-es adatok az utolsók. No comment... Jó volna, ha civil szervezetek képviselői ott lennének az előre bejelentett alkalmakkor, hogy a tóba tett mennyiség, minőség ellenőrizhető legyen! Azt is milyen szép volna, ha nem úgy "szórnák" be a kevéske halat, hogy azt egy hét alatt kifogják a húsra éhes, amúgy jogosan, horgászélményt követelő szakik. Vajon ha adnánk esélyt ezeknek a jószágoknak belakni az élőhelyüket, fejlődni, nőni, szaporodni, azzal mennyiben változhatna az állomány? Képesek egyáltalán ezek a hibridek utódokat adni? Vagy a rosszul értelmezett költséghatékonyság jegyében olcsón, gyorsan növő, de steril tenyészetekből oldja meg a kezelő a nyűgös házi feladatot? Nincs adat, és ez dühítő, minél jobban belemennék a részletekbe, annál inkább belelovallom magam abba az igen rossz érzésbe, hogy át vagyunk verve, és a befizetések az apparátus eltartására mennek, nem a tagság örömére fordíttatnak.
Mit eszik a ponty e szép tavunkban? Hiába tapogatom úszás közben a meder alján az iszapot, kagylót (hát még telepet) véletlenül sem találok. Olvasva Varga András 2006-os tanulmányát, abból az derül ki, hogy a kagylók mennyisége DNY-ÉK irányban csökken, ami oka a befolyók hatása a faunára. Ezzel biztosan lehetne mit kezdeni, milyen szép lenne kagylótól sebes, kemény szájú, harcos nyurgákat fogni! Apropó, nyurga pontyot kérem telepíteni a tóba! A tavaszon amit pl. Dinnyésnél betettek, és aztán szinte azonnal horogra is akadtak, azok között igen sok volt a láthatóan beteg, testalkatánál fogva amúgy is csekély sportértéket képviselő példány. Vajon ezeket azért vette a kezelő, mert azt gondolja, jó lesz "ezeknek", darab-darab?! Milyen jól el tudnám képzelni azt az ideális állapotot, amikor a tavi halászat kifogja a busákat, a felesleges, az állományt pusztító harcsákból amit lehet, és egy tó közeli feldolgozóban netán felfüstölnék, konfekcióznák a horgászok által bevitt példányokat is! A vendéglátóknál megszigorított ellenőrzések folytán a rabsicoktól beszállított hal mennyisége csökkenne, hiszen az eredetét így nem lehetne bizonyítani (így azt keményen büntetnék), azonban a közösségi feldolgozóból ellenőrzött körülmények között jutna jó minőségű hal minden asztalra... Ébresszen fel valaki! Mikor találkozott horgásztárs komoly ellenőrzéssel? Akikről sejteni lehet, hogy a húsért horgásznak, fenékhorgoznak, hálóznak, villanyoznak azokat megfogják valaha is? Igaz, ezzel lassan már nem kell törődni, mert ők is panaszkodnak, hogy már-már nem éri meg az energiát, inkább mennek külföldre. (Hozzáteszem, olasz horgászbarátaim egyre hangosabban emelik fel hangjukat a kelet-európai - magyar - húshorgászok civilizálatlan fosztogatásai miatt, nekem meg ég a bőr a képemről helyettük is.) Lehetetlen kérés, hogy a hatóság végezze a munkáját rendesen? Lehetséges az, hogy egyrészt erre sem jut elég pénz, másrészt tudják, hogy az átlagos horgász úgysem fog (így aztán nincs mit ellenőrizni), harmadrészt félnek-szégyellenek vízre szállni, annyi a panasz?
Micsoda gyöngyszem lehetne ez a tó az ország közepén, ahová örömmel jönnének hazai, és külföldi horgászturisták, és míg ők a hobbijuknak élnek, a család a strandon pihenne (költene)?! Milyen Európa hírű horgászversenyeket lehetne itt rendezni, megfertőzve a jövő nemzedékéből minél többeket?! Milyen fejlődő horgászközpont lehetne, ahol új-, és új horgászmódszerek elterjedésével, kitalálásával, horgásztúrák szervezésével lehetne hírünket vinni a nagyvilágba? Simon képviselőnk szerint a tónak komoly marketingre van szüksége, ami teljesen igaz. Ám szabad hirdetni olyasmit, amiről előre tudjuk, hogy csalódást fog okozni? Pár hatásos változtatással ismét megtelne a part, de így, csak a lassú pusztulás marad. Az, hogy az állami-, területi jegyekhez nem lehet időben hozzájutni, hogy az őszről a szemét még mindig kint van a parton, csupán hab a tortán.
A tó pedig, mintha tudná, hogy utolsó leheletével védelmeznie kell lakóit befagyott, de épp csak annyira, hogy a mérgelődő horgásznak esélye se legyen rámenni a jégre, és átadnia magát az optimizmusnak : )
Ez volna a boldog új jövő?
Horgászati észosztó egyéb elmebetegeknek.
2013.02.08. 10:04
Quo vadis, Velencei-tó?
Címkék: blog érdekes fotó horgász kritika élet kultúra humor tudomány gondolat írás kérdés harcsa ponty süllő csuka élmény hal víz folyó part tó barát érzés ellenőrzés boldog terv fogás feka balin rabsic felel sügér orvhorgász Magyarország Velencei-tó fekete sügér perget
komment
2013.02.07. 10:04
Megfoghatatlan
Címkék: blog érdekes fotó horgász vers kritika élet kultúra humor tudomány gondolat írás kérdés harcsa ponty süllő csuka élmény víz folyó part tó barát érzés boldog fogás feka balin felel sügér fekete sügér perget
Várlak. Csillámos habokon
mutasd gyönyörű hátad!
Vágj tüskéd pengéjén
vizet ketté, nádat!
Ismerlek. Sokszor mesélnek
rólad, mondáknak szörnye, te.
Nehéz hinnem, de
csiborok járta lápod
királya vagy.
Igazán létezel?
Próbáltam félezer módon
befogni pikkely ruhádat.
Álmomban sikerrel, ébren
álmomban tán ha látlak.
Sikerrel rejtezel, de miért
teszed? Hisz csodállak!
Ám, ha ily félszívvel étkezel,
szeretve gyűlöllek, elfog
a bánat. Már többé ne keress,
ahogy eddig:
magadnak vesd halágyad!
komment
2013.02.05. 18:56
Hurrá! Van lejjebb : )
Címkék: blog érdekes fotó horgász kritika élet kultúra humor magyarország tudomány gondolat írás kérdés harcsa ponty süllő csuka élmény víz folyó part tó barát érzés boldog fogás feka balin felel sügér fekete sügér Fehérvárcsurgó perget gaja-völgy fehérvárcsuró
Szombaton kinéztem a tóra, egy családi kávézgatás ürügyén. nagyon rossz idő nem volt, csak a jéghideg eső szakadt, egész nap. Ücsörgünk e Petrocelli kávézóban (Gárdony), amikor is megjelent egy pali melles gumiruhában, és mintegy másfél órán keresztül vallatta a vizet a fémkeresőjével. Előző nap néhol még jég volt a széleken, jó ha egy-két fokos lehetett a víz.
Másnap megint ugyanide evett a fene, ekkor ugyan nem esett, csupán az a remek 100 km-s szél kapta telibe a déli partot, a parkolótól 37 lépésre lévő kávézó ajtajáig kopogósra fagytam.
Kinézek: négy szörfös nyomja ezerrel.
Ki mondta, hogy a horgászok a bolondok??!
komment
2013.02.04. 10:04
Legózzunk halat – végszerelék permutációk
Címkék: blog érdekes fotó horgász kritika élet kultúra humor magyarország tudomány gondolat írás kérdés élmény víz folyó part tó barát érzés boldog fogás felel Fehérvárcsurgó perget Gaja-völgy
Lehetséges, hogy többféle horgász él a Földön. Én ugyan csak a betegebbjével találkozom, de ki tudja, tán léteznek másmilyenek is. Általában halat fogni szeretnénk, ám csak ritkán tudjuk a pontos hogyant. Van, aki persze csak jó időben ül ki, meglehet, ő csak otthonról szökik, alibinek használja a pecát, és valószínűleg akkor jár a legjobban, ha az egyszer megvett szerelékén soha nem változtat, még csalit sem tesz fel, nehogy valami hal majd jól zaklassa, netán szakítson, és így újra horgot kelljen kötni. Ez esetben a sör megvételén kívül költséghatékonyan pihenhet, csak a jó társaságot kell megszerveznie. Én a halat fogni akarók népes táborát erősítem, bár az akarástól a nyögésig néha elég hosszú, és göröngyös az út. Néhány apró kérdés felmerül addig, míg a szákba tereljük az ellenfelet, úgymint a: mikor, hol, mivel, hogyan? A „mikor” nehéz ügy, bár általános választ adni rá egyszerű: amikor a halnak jó. Sajnos ez erős korrelációt mutat azokkal az időjárási viszonyokkal, amikor a horgásznak rossz… Mindenesetre ez tanulás, kitartás, némi szerencse dolga, nem a szereléken múlik. A „hol?” kérdést rögvest ketté is bonthatjuk, a területileg hol, és a vízmélység jó megválasztásának témakörére. A hely kiválasztása egyszerűsítve csak annyiban felszerelés kérdése, hogy van-e csónakunk, vagy tudunk-e olyan messzire dobni, ha kell, hogy elérjük a kisz drágaszágokat. A vízmélységgel már kapargatjuk a cikk megírásának okát, de még ez sem irományom fő kiindulási pontja, hanem egy fenekező végszerelék-legó hajnali négytől, alvás helyett történő kikristályosítása. A „mivel”, és a „hogyan” olyan téma, ami mindenkit érint, ez az, ami úgy múlik rajtunk, hogy a változtatás lehetősége is jó eséllyel a miénk. Hát, nézzük csak az alaplehetőségeket: Egy darab véghorog, és/vagy horog a végólom/etető előtt. A kettő, és három horgos változatokkal nem foglalkozom, sem jó ötletnek nem tartom (az elakadások lehetősége miatt), se nem sportszerű szerintem. Marad tehát az egy horog, alul, vagy felül, ezerféleképpen felszerelve. A változatok magas száma nyilvánvalóan azért született meg, mert amint előbb már olvasható volt, egy fontos pont a fogásban a francos hal kényes igénye, ami annyira variábilis, hogy megőrülhet az emberfia, mire a lehetőségek tárházát egyáltalán számba veszi, és akkor még hol beszélünk az aktuálisan helyes módszer megválasztásáról?! Mit tehet ilyenkor a nehéz sorsú delikvens? (A szitkozódás nem ér, nem segít!) Agyal, szerel, szerel, cserél, lop (másol), csalit kunyerál, és újra csak szerel. És így tovább, az idők végezetéig. Én köztudottan a kísérletező, sokat szerelő állatfajba tartozom, de ami sok, az sok. Hogyan találjam ki az előke hosszát, a csali lebegtetésének mértékét, és állítsam ezt össze úgy szerelékké, hogy ne kelljen kismillió előre elkészített szerkezeten molyolni, gigantikus dobozokat a vízpartra hurcolni, és menet közben az időt a cserélgetésre pazarolni? De most megvan. Nem, nem úgy, nem akarom abbahagyni, és a tóparti nézelődős sörözésnek szentelni hátralévő szabadidőmet, nem, feltaláltam a: spanyolviaszt! Irományom témája tehát olyasmi, mint a not-a-knot horogkötés (kötöm is, meg nem is), vagyis a szerelés mentes szerelés. Nem, nem bolondultam, meg, bár jó rá az esély. Jó, rendben, abbahagyom a rizsát, jön a lényeg. Tehát olyan szerelék kell nekem, amin a csali lehet bármi, süllyedő, vagy lebegő, a horog lehet helikopter, vagy önakasztós, az előke hossza változtatható, távdobó ólommal, vagy etetővel variálható. Mindezt úgy, hogy ne kelljen vagdosni, kötözni, előkét cserélni, tehát nyűg, macera mentesen, vidáman fütyörészve. Kitaláltam hát, hogy kezdetnek „ellopok” egy végszereléket. László Attila egy előző cikke segített elindulni, a 2012 8. számban található forgóhorgos szerelék ötlete. Mindig is tetszett, egyszerű, hatásos. Igen ám, de csak süllyedő csalival működik, írja! És az előke forgókapoccsal rögzíthető, vagyis nem igaz rá a hossz szerelés nélküli változtathatóságának lehetősége. Itt úgy tűnt, elsőre némi kompromisszumra kényszerülök, amiről persze később kiderül, hogy nem is az, többet ad, mint amennyit elvesz. A zsinór. Muszáj fonottból lennie! A magyarázat egyszerű: utálom a csomókat. Gyönyörűen tudok kötni, de pl. hidegben, sötétben nem ízlik. Aki velem ellentétben erre gerjed, az üljön le: egyes! Én szeretem, ha csak egyetlen csomó van a zsinóron (a horgon), mivel minden egyes kötés egy időzített bomba, jobb, ha kevesebben ül az ember, ritkábban történik baj. Nyilván, ez az olyan helyekre nem érvényes, ahol változatos szakadások keserítik meg az ápoltak életét, ott kell az előke, és pont, az tehát egy másik történet. A fonott zsinór egy tulajdonsága, hogy hajtogatható a deformáció „memorizálása” nélkül. Ha felhúzok a fonott főzsinórra egy ólmot, alá fűzök egy ütköző golyót, majd ráhúzok három szoros stoppert, a súly a dobásnál nem fog előre csúszni, mert az ütközőknél „Z” alakban megtörik a zsinór. Hallom ám a hördülést! Tessék kipróbálni! Ezzel egy gond kipipálva tehát, ha az ólom nem tolja rá az ütközőket a horogra, akkor a horog ólom távolság innentől egyszerűen változtatható. Voálá! Csavarjunk még ezen annyit, hogy nem ólmot fűzünk fel, hanem egy gumibetétes rendszert, amire a hosszanti irányban bevágott ólom húzható, arról levehető, cserélhető. Így máris szert tettünk egy platformra, amire különböző súlyok tehetők, köztük olyan is, amire etetőanyag gyúrható. Kettes probléma kipipálva. (Ha ezt megfejeljük azzal, hogy a gumibetétes megoldás fölé egy gyorsoldós forgókapcsot illesztünk, akkor ide már füles ólom, kosár is építhető. Ezt mondjuk, még nem próbáltam, de bátran lehet kísérletezni, az nekem nem fáj : ) Nézzük a szerelék hal felőli végét (ideális esetben). L.A. szerelékében a horog a főzsinórra van ráhúzva, és két ütköző között szabadon pörög. A csali (az eredeti receptben bojli) a főzsinór végére kötött karikára van kötve, aztán a horog közvetlen ez alá van visszahúzva. De mi van akkor, ha nem bojlit tennék fel, és/vagy lebegtetni akarok? Elhagytam hát a karikát, minek az, ki vele! Jó, de akkor min ütközik meg a úgy horog, amikor már valami hiba folytán hal van rajta, hogy nem húzza le azt a főzsinórról? A megoldás most is ott van a horgászboltok polcain, a roppantó. Kötök egy hurkot a fonott főzsinór legvégére, és a lehető legkisebb roppantóval megakadályozom a horog jövőbeni elvesztését. Az alkatrészek helyes sorrendje tehát a hal felől, ha pl. bojlizunk (egyelőre süllyedővel, mindjárt mondom a lebegtetőst): (1.) csali, (2.) hurokban a zsinór végén (a hurok csomója akár krimpelve, ez nem látszik, eltakarja a bojli), (3.) ovál karika (ebbe lehet beakasztani a horgot, ha lebegtetve csalizunk – levehető) (4.) az állítható hosszú „hajszálelőke” (5.) gumi ütköző, (6.) horog (a horog hegye felénk néz), (7.) gumi ütköző (így a horog távolsága a bojlitól változtatható), aztán jön a szabadon választott (és bármikor módosítható) (8.) előke hossza, majd a súly/etető három ütköző (9-11.) stoppere, és az ütköző (12.) gyöngy, és végül maga a (14-15.) cserélhető súly/etető platform. Ezt (17.) gyönggyel, és( 18.) stopperrel zárom, ahol az ólom csúszásának a (13-16.) hossza állítható, és mindez egyetlen (19.) főzsinórra megalkotva. A főzsinórra, azt hajszálelőkének használva, bármi mást is felfűzhetünk, kukoricát, vastag gilisztát, stb. De a főzsinór hurkába akaszthatunk bojli rögzítő furdancsot is, vagy csonti-karikát, esetleg csali tartó tűt, szilikon előkét. Ha lebegtetni akarunk, akkor egy a bojlis horgokra szerelhető (3.,) karikát hurkolunk a csali alá a zsinórra (tetszőleges, megfelelő távolságban), belehúzzuk a horgot (így 90 fokban megváltoztatjuk az előző, helikopteres formációhoz képest az irányát, vagyis úgy áll majd, mint minden jóravaló gyári bojlis horog: menetiránynak), majd a két gumiütközővel rögzítjük a pozíciót. Igény szerinti hurkolással a horogfül még erősebben fixálható. Ebben a verzióban a „hol” kérdésből a vízmélységgel kapcsolatos saját kérdésemre is válaszoltam, hiszen az előke hosszának növelésével, megfelelő lebegtetéssel vízközt is vadászhatunk, miközben pedig fenekezünk. Aztán, amikor (ha)nem jön a kapás, akkor a véghurkon a csalikat cseréljük, és az előke hosszán újra változtatunk. Dobásnál érdemes PVA szalaggal a súlyhoz rögzíteni a horgot/ vagy az etető anyagba belehúzni /és/vagy PVA habba szúrni, mivel az előkének kinevezett fonott zsinór nem merev, mint egy-egy vastagabb monofil, és ezért hajlamosabb a betekeredésre. Menet közben felmerült egy a halak védelmét szolgáló szempont, mely szerint fonottal azért nem pontyozunk, mert ha jól akad, de valamiért mégis szakad, nagyon sokáig a szájában hurcolja majd a szerelék maradékát. Ez is egy megfontolandó szempont, a fonott-monofil zsinórok harcát azonban nyilván nem én fogom eldönteni. Ilyen egyszerű. Innentől már csak állítgatom, és még egy jó varázsszó kell: LEGO, MUKODJ!
komment
2013.02.03. 10:04
Spicces pecák
Címkék: blog érdekes fotó horgász kritika élet kultúra humor magyarország tudomány gondolat írás kérdés élmény víz folyó part tó barát érzés boldog fogás felel Fehérvárcsurgó perget Gaja-völgy
komment
2013.01.28. 17:17
Ma 50 ponty, de amúgy nem minden papsajt...
Címkék: blog érdekes fotó horgász kritika élet kultúra humor magyarország tudomány gondolat írás kérdés ponty élmény víz folyó part tó barát érzés boldog fogás felel perget

komment
2013.01.26. 15:01
Szeles fohász (2013.01.18.)
Címkék: blog érdekes fotó horgász kritika élet kultúra humor magyarország tudomány gondolat írás kérdés élmény víz folyó part tó barát érzés boldog fogás felel perget
Hóbuckákat épít a szél, majd letépi a kapucnimat. Botorkálok a keréknyomokat ellepő dunyhában, olyan fehér minden, hogy néha éppen csak orra nem bukom. Életnek alig van nyoma, igaz, nem is látok a szemembe vágódó pelyhektől. Néha hallom a bokrokból a feketerigók civódását, és a libák gágognak a ködben, amint a leszállópályát jelölik maguknak. Nekem sem ártana egy iránytű, mielőtt belesétálok a tóba, ha egyáltalán eltalálok odáig, szerencsére a kutyám ott szaladgál körülöttem, majd kiment, ha bajba kerülnék. Töröm tehát a havat, és egyszer csak, TADAM!! megpillantom a nyílt vizet, lehet horgászni! Ez az, már alig várom, hogy kijöhessek, biztosan nem vagyok egyedül a kívánságommal. A parti sávba ugyan összetolta a szél a havas kását, de előtte ott hullámzik a tó! Karácsony óta várja a csukázó műlegyes botom, hogy bevessem, eddig még nem próbált módon remélve a csíkos bandita megfogását. A természet mintha ellenem esküdött volna, már épp befagyott minden, titokban már próbálgattam a jégpáncél teherbírását, és már csak a hivatalos főbólintásra várva, hogy rá lehessen menni, erre tessék! olvadni kezdett minden. Azért mégiscsak tél van, a teremburáját, tessék fagyni rendesen!, vagy olvadni, nekem mindegy, de könyörgöm, döntsük már el végre!
komment
2013.01.25. 12:30
A horogra akadt horgász - Sztahovics Péter a tél végi gumihalazásról (2012.januári írás)
Címkék: blog érdekes fotó horgász kritika élet kultúra humor magyarország tudomány gondolat írás kérdés süllő csuka élmény víz folyó part tó barát érzés boldog fogás felel sügér perget
A jobbtól tanulni soha nem szégyen mottóval a zsebemben nálam jobb (nem nagy kunszt), elismert horgászokat kérdezek évszakról-évszakra, a több, jobb fogást jelentő tanulság reményében. Első válaszadóm Sztahovics Péter, aki a tél végi süllőzés rejtelmeibe avat be minket.
Sz.I. Szia, Peti, mikor lesz időd válaszolni egy csomó kérdésre a műcsalival történő horgászat "bénáknak" előadássorozat keretében? [:)]
Sz.P. Halihó!:D Kérdezz bármikor! Akár most is:)
Sz.I. Remek,mivel ez egy sorozatnak készül, ha sikerül, azért a mindig aktuálisról szeretnélek kérdezni, most a Január-február van éppen soron, azaz a tél végi hideg idő. Mi a sláger nálad ilyenkor?
Sz.P. Abszolut a gumik, gumihalak-twisterek, és persze a süllők, esetleg kősüllő, bár, főleg a Dunán, télen az ritkább.
Sz.I. Állóvíz, vagy folyóvíz?
Sz.P. Inkább folyóvíz. Most elég enyhe az idő, tehát az állóvizek is horgászhatóak, Viszont január-februárban ez ritka kivétel, általában a fagyok miatt csak a folyóvizek szabadok.
Sz.I. Hol keressük a süllőt az állóvízen, most, hogy nincs bitang hideg?
Sz.P. A bandázó békéshalak, apróhalak közelében. Ilyenkor más teljesen, mint évközben. Évközben ugye vannak bizonyos helyek, ahol meg lehet fogni a ragadozót: akadók, törések, fák stb. De télen követik ők is a vermelő halakat, ezért ilyenkor nehezebb is megtalálni őket. Folyóvízen már kicsit más a helyzet, mert ott ugyanúgy törések, akadók a célterület, de ott általában a békéshalak is odagyűlnek.
Sz.I. Ezek szerint a legegyszerűbb, ha radarozunk?
Sz.P. Igen, vagy radarozni kell, vagy figyelni a vizet. Ha sekélyebb vízről van szó, és sok benne az apróhal, jó időben ilyenkor télen is nyomuk van, fordul a hal a víztetőn, sokszor látni őket.
Sz.I. Vagy a radarozás nem sportszerű?
Sz.P. Radart én nagyon ritkán használok és sosem halat keresni, hanem csak a medert nézem vele.
Sz.I. Általánosságban tehát igaz, ha sneciket, keszegeket találok bandázva, ott van a süllő is?
Sz.P. Általában egy állóvízen, a legmélyebb területen gyűlnek össze a békéshalak, nagy valószínűséggel találni körülötte ragadozót, de nem a banda közepén vannak sosem, hanem valahol a raj szélén.
Sz.I. Láttam a múltkor sirályokat ezrével, sirály=kishal=rabló?
Sz.P. Ez is egy jó észrevétel! Igaz lehet! Érdemes odafigyelni rájuk, a Balatonon pl. így veszik észre a helyiek messziről, hogy hol bandázik a balin és veri a kishalat. De ez persze nyáron, és mondjuk, ez csak csónakkal játszik.
Sz.I. De rabolni ilyenkor nem látok. A terep legalján lapulnak?
Sz.P. Nem igazán rabolnak. Meg hát a süllő eleve speckó jószág. Ritkán látni, hogy rabol, inkább nyáron, kora ősszel jellemző és éjszaka, de még a balin, vagy más ragadozók sem rabolnak télen látványosan.
Sz.I. ...hát igen, most jön a napszak kérdése, mikor nem érdemes fárasztani magunkat?
Sz.P. Egész nap jó lehet, de ilyenkor is igaz, hogy napfelkelte utáni és naplemente előtt 1-1 óra a legbiztosabb,a fényváltás órája.
Sz.I. Más-más módszer jobb nappal, mint fényváltáskor, vagy éjjel?
Sz.P. Ha télről beszélünk, az éjjel nagyon ritkán játszik, és csak nagyon speckó esetben. Ha pl. tiszta a víz és alacsony a vízállás nagyon (folyó), akkor jó lehet éjjel is, part közelben.
Sz.I. Jaj de jó!! Tudod, hogy utálok éjjel vacakolni...
Sz.P. De nappal és fényváltáskor tökéletes a gumi.
Sz.I. Ok, beszéljünk a szerelékről! Mi az optimális sorrend nálad ilyenkor: villantó, wobbler, gumihal, drop-shot, halszelet, élő hal?
Sz.P. 1. a gumihal, utána drop shot, élő hal, halszelet, wobbler, villantó. A wobbler hátrasorolása nem egyértelmű, mert éjszaka bizonyos esetekben télen is okozhat meglepetést.
Sz.I. Mik a kedvenc műcsalijaid most?
Sz.P. Hűha... Sok van:)
Sz.I. Akkor az első 5 megbízhatóan legfogósabb?
Sz.P. Manns twisterek és gumihalak. Aztán Lunker City gumihalak, Bass ASSassin Walleye Shad gumihal, Big Hammer gumihal, Berkley Pulse Shad gumihal. A szín a legtöbb esetben valamilyen rikító, vagy zöld flitteres, vagy fehér, vagy citromsárga, de a rózsaszín is még nagy kedvencem, meg a sárga és zöld keveréke.
Sz.I. No, akkor még szűkítsünk, ha csak 3 csali lehetne a zsebedben, mik volnának azok? (jan-febr. átlátszó vízben ilyen rikító színeket használsz?)
Sz.P. Tiszta vízben, ha sekély is relatíve, akkor inkább kevésbé rikítót. Mondjuk egy 10 méter mély tiszta vízben ugyanúgy rikítót használok, mert 10 méter mélyen minden sötét.
Sz.I. Mit jelent neked a sekély??!
Sz.P. A sekély, az mondjuk 5m-ig.
Sz.I. Bakker, a Velencei-tó 1,3m!!
Sz.P. De van, hogy zavaros, nem?:), meg azért ott is vannak mélyebb részek.
Sz.I. Ha fúj a szél. De ha megáll pár napra, leülepszik minden, és kristálytiszta a hideg víz. A partról nem nagyon érsz el túl mély részt.
Sz.P. Agárdon a kikötő előtt horgásztam már egyszer, ott, ha jól emlékszem, volt vagy 4-es víz.
Sz.I. Csónakkal, igen.
Sz.P. Háát, igen. De ha bejönnek a kishalak a kikötőkbe, akkor jön utánuk a banda.
Sz.I. Simán bevágtatnak a kikötő száján, vagy megállnak a külső vízen?
Sz.P. Hááát, gondolom, bejönnek utánuk a kikötőbe. Ott ugyanis van, hol elbújjanak.
Sz.I. Ááá!! Bemásznak a csónakok alá? Mennyire zavarja ilyenkor őket a dobogás, csobogás, ólom koppanása a deszkán?
Sz.P. Akár. Hááát, ha sekély a víz, akkor akár nagyon is zavarja őket.
Sz.I. Fényváltáskor vadásznak, igaz? Mennyire aktívan?
Sz.P. Változó, teljesen.
Sz.I. Francba.
Sz.P. Vannak szituációk, amikből lehet következtetni, de nincs semmire sem garancia, lehet ,egyik nap fogsz 30-at, másnap semmit.
Sz.I. A semmi az már megy :) Ha ma jóllakik egy süllő, mikor éhezik meg kábé legközelebb?
Sz.P. Télen a süllőnek rohadt lassú az emésztése, akár 270 óra.
Sz.I. Az majd 2 hét!!!
Sz.P. Ezért néha marha nehéz kapásra bírni. Sokszor ezért jók pl. a pici csalik, akár nagy süllőre is. Álló, vagy folyó vízre küldjem el a 3 favoritot?
Sz.I. Haha! Erre nem is gondoltam, vicces, de igaz. Külön-külön? Nem jó egyik a másikra? Mármint, nem ugyanazok a legjobbak?
Sz.P. Hááát, nem igazán, vannak átfedések, de én más csalikat használok álló, és mást folyó vízen.
Sz.I. Akkor biza, külön-külön nézzük! Mekkora neked a pici?
Sz.P. Na, sebaj. Akkor megmutatom a 3-3 személyes ászt http://www.energofish.hu/product.php/Mannamp39s-Twister/4896/ ez az állóvízre az egyes számú, ebből is a CP szín, a 7,6centis, na pl. erről a méretről beszéltem előbb
Sz.I. Az a pici? Én azt hittem 2-3 cm.
Sz.P. Annyira picit azért nem használok, max. 5 centiig megyek le. Azért ezt a 3"-os twinyót ha kézbe veszed, nagyon picike, teljes hosszban értik a 7,6 centit, igazából közelebb van az 5-höz.
Sz.I. Alatta sügérhez jó, nem?
Sz.P. Inkább igen, már ahol vannak nagyobbak.
Sz.I. Mekkora horogra akasztod?
Sz.P. 1-es horogra tűzöm, vagy max 1/0-sra. A gamakatsunak vannak nagyon jó jigfejei ebben a méretben, meg Amerikából is lehet rendelni pici, piros, marhajó jigfejeket még.
Sz.I. Van-e trükkje a horogra fűzésnek?
Sz.P. Semmi extra, ne legyen görbe a horgon. Én úgy szoktam pl twisternél, hogy a farka felfele álljon, mint a horog.
Ez a másik állóvízi kedvencem. A harmadik meg igazából egy szintén apró twister, de azt nem lehet beszerezni sehol már... [:(] Nekem se sikerül. Totál noname, még a márkáját sem ismerem, de azért megmutatom:
Sz.I. Közkinccsé tesszük, hátha van hasonló. Ez tehát az állóvíz télen, mielőtt áttérnénk a folyóvízre, a felszerelés többi részénél mik az alap követelmények?
Sz.P. Állóvízen egész évben ez érvényes ezeknél a csaliknál, felszerelésben az a lényeg, hogy illeszkedjen a csalihoz, ne a halhoz sosem, hanem a csalihoz. Pl. én a pici csalikat egy 2-7gr-os 1,85 hosszú Peson Michel bottal dobálom. Rajta könnyű kicsi orsó van és 8-as fonott, ezzel el lehet dobni, a bot elég gerinces hogy érezzem is a kis csalikat, a fonott elég erős a halakhoz, meg úgy általában az egész cucc. Van egy ennél erősebb cuccom, az is Peson, de az 5-15gr-os. Az már nagyon erős. Azzal a 10cm körüli csali a határ. Így dobósúly alapján félreérthető, de ezek sokkal keményebbek és erősebbek, mint ami rájuk van írva.
Sz.I. Ha valaki normál boltból polcról levehetővel játszana, mik a befoglaló paraméterek?
Sz.P. Én mindenképp valami rövid pecában gondolkoznék, 2,10-es körüli hosszban, gyors legyen, gerinces és könnyű. Azért lehet ilyeneket kapni, pl. a Berkley Pulse botjai is ilyenek
Sz.I. Mik a megfelelő orsó általános ismertetőjegyei ehhez a bothoz?
Sz.P. Húúúha... az nagyon kemény dió! Jó orsót sokkal nehezebb találni, mint jó botot, szerintem, legalábbis emberi áron... de ha összegezni kéne, legyen kicsi, finom futású, hibátlan a fék, ne kotyogjon, és legyen lehetőleg könnyű.
Sz.I. Nem jó orsót írtam, hanem megfelelőt!
Sz.P. Megfelelő orsó sok van, de elég rövid élettartamúak.
Sz.I. Ok, hideg, téli, fagyos napok jönnek, a víz átlátszó, a halak bekajáltak, lapulnak (az élettartam más tészta, a gyártóknak is meg kell élniük :)) Sz.P.:)) Sz.I....szóval, lapulnak, mi legyen a damil?
Sz.P. Ha fagy, akkor monofil, ha nem, mindenképpen fonott, monofilt nagyon végső esetben használok csak.
Sz.I. A fonotton megtapad a jég?
Sz.P. Szívja a vizet, többet szed fel, és így könnyebben összefagy minden.
Sz.I. És a nanofilok?
Sz.P. Szerintem nagyon rossz zsinór..., ugyanúgy fonott amúgy, semmivel sem különb egy átlag fonottnál.
Sz.I. De legalább jó drága!
Sz.P. Első tapintásra jó esetleg, de két dobás után felszálkásodik és olyan, mint egy fonott teljesen, ráadásul gyenge nagyon. A power pro bírja a legtovább, azzal egy átlag pergető elhorgászik 2-3 évig.
Sz.I. Ok, értem, milyen vékonyig megyünk le?
Sz.P. Kicsi bot, kicsi csali, kicsi orsó esetén 0,08-0,12-es közötti zsinór a kóser szerintem, amiket tavaly fogtam 9-11 kg közötti süllőket is 8-assal fogtam, de fogtam 15-ös busát is farokba vele, esélye sem volt a halaknak.
Sz.I. Namármost, eddig szereltünk, most már horgászhatnánk [:)], hogyan álljon neki a jóember a partról? Körbenéz: balra nádas, előttem kikötő, csónakokkal, a gáton túl nyílt víz...
Sz.P. Há, csali feltesz, felkapókar kinyit, bedob:)
Sz.I. Hehe, vicces!
Sz.P. Meg kell próbálni megkeresni a halat. Kitalálni, hogy hol lenne érdemes dobálni.
Sz.I. Ezer m2 van előttem.
Sz.P. Partról a kikötők jók, körbe lehet járni és végig lehet dobálni...
Sz.I. Vagyis erre az idő adja meg a választ.
Sz.P. ...lábak, beton oldala, csónak mellett, köves rész, stb. .. az ilyesmik jók lehetnek.
Sz.I. Lassan, gyorsan, hogyan vontatsz, hogyan: húzod, cibálod, tapogatsz?
Sz.P. Minél lassabban, a halak is totál le vannak lassulva ilyenkor. Megvárom, míg leér a csali, és beletekerek egyet a hajtókarba, akkor elemelkedik a gumi, és elkezd süllyedni, ha leért, megint beletekerek egyet, és így tovább. El kell találni a fejméretet, amivel nem szántod a feneket, hanem el tud emelkedni. Ha magát a csalit nem érzed, a zsinóron akkor is látni, mikor ért le, ezért használok én csak rikító zsinórokat.
Sz.I. Ok, az állóvízből királyok lettünk [:)] Mi a 3 folyóvízi titkos fegyvered?
Sz.P. Ebből a 10 centisek, főleg fehér és sárga színben
aztán ez
ez a 3 ász. De azért még kibővíteném 4-nek a Berkley Pulse gumihallal 8,5-es méretben, mert az is nagy favorit.
Sz.I. Ide tehát nagyobbak kellenek?
Sz.P. Igen, alapvetően a halak is nagyobbak szoktak lenni, kint az élő Dunán mifelénk 2-es alatti süllő nemigen jön télen.
Sz.I. Akkor az ólomfej is nagyobb? És a bot is erősebb, és a zsinór is? Milyenek?
Sz.P. A fej minimum 15, de akár 30gr is lehet, a folyóvízi bot is erősebb. Pláne, ha partról pecálsz. Partról minimum 2,70-es nem árt. Dobósúly meg olyan 20-60, 40-80gr körüli. Szintén lehetőleg gerinces kemény bot az ideális. Orsó is passzol ehhez. 4000-es méret (Daiwában 3000-es), zsinór meg 15-ös.
Sz.I. Kösz, nem is tudtam, [:)] akkor nekem folyóvízi cuccom van. 10-es csukát már szedtem ki vele, igaz, azt kis kárásszal csalizva.
Sz.P. Az jó! Gondolom meg se kottyant a cuccnak:)
Sz.I. Búvárúszóval, 30-as monofillel, előkével. De a kezem az majd leszakadt, amikor elindult. Ilyet szeretnék süllőből is!
Sz.P. [:D] Nem lehetetlen:)
Sz.I. Szóval: folyóvíz, soha nem horgásztam folyóvízen. Néhányszor próbáltam, de segítség nélkül a 2gr-os finom szerkókkal nem jutott sok sikerélmény.
Sz.P. Hát a 2gr folyón harmat kevés.
Sz.I. Rájöttem [:)]De aztán nem is erőltettem, általában kenutúrán voltam. Sz.P. [:D] Sz.I. A folyóvízi szerelésre már kitértünk, itt is a gumihal az első a listádon? (jan-febr.)
Sz.P. Abszolút! Bár hozzá kell tennem, nekem majdnem mindig a gumik az elsők a listámon :D Hacsak lehet, azzal oldok meg mindent. De persze nem minden esetben a legjobbak.
Sz.I. Arról már szólt a fáma, merre keresd őket, folyóvízre is igaz, hogy fényváltáskor a legesélyesebb? Vagy a mély víz miatt lent mindig sötét-és a világos határán elvileg egész nap mozog valami?
Sz.P. Mindenhol mozoghat egész nap valami, de a legnagyobb esély fényváltáskor van, akkor mozdulnak be leginkább
Sz.I. Azért egy 6-10 méteres vízben minden mélységet végigkutatni több macera, mint az 1,5-es átlagos tómélységnél (ha annyi).
Sz.P. Igen. De a 1,5 méteren hidegben lehet, tök hiába keresgélsz.
Sz.I. Ahha!
Sz.P. A 6-10 méter meg olyan dolog, hogy egyes területeken van általában annyi. Tehát gödör, vagy törés mentén, az meg nem olyan vészesen nagy kiterjedésű, hamar kiderülhet, van-e ott valami.
Sz.I. Merthogy nem a gödör legalján matatsz, hanem a töréseken?
Sz.P. Hát, ha kisebb gödörről van szó, akkor azért ott is.
Sz.I. Ehhez tehát helyismeret, és vagy radar kell. Használod a bokorugró horgokat?
Sz.P. Nem használok bokorugrót . Vagy csak rá kell nézni a folyóra:)) Folyóvízen a mederegyenetlenségeket nagyon jól mutatja a víz, limányos, burványos, ahol ilyesmi van. Ránézel a vízre és ezeket azonnal ki lehet szúrni.
Sz.I. Érthető, tehát nem árt egy kis fizikát tanulni előtte.
Sz.P. Én hülye vagyok fizikából :D De nyitott szemmel szoktam pecázni:) Ez tényleg egyszerű. Ha szélcsend van, egyértelmű hogy hol mi újság.
Sz.I. Merre horgászol mostanság?
Sz.P. Hát pont mostanság sajnos sehol.. [:(] Nagyon nagy a Duna. Nem lehet megpecálni, megközelíteni sem lehet a vizet, meg a csónakomat, ráadásul totál zavaros, plusz igen, erős a sodrás.
Sz.I. Az áradó víz önmagában csak télen rossz, vagy tavasszal is? (a csónakhoz való hozzá nem férést leszámítva)
Sz.P. Az áradó víz mindig probléma, nehéz egyáltalán horgászható helyet találni. Harcsára mondjuk jó, de a lekötött csónakot akkor is nehéz megközelíteni.
Sz.I.2011 dec. 2012 január, mik voltak a legjobb pecáid?
Sz.P. Decemberben fogtam egy 11-es körüli süllőt, egy 6-ost, egy 4-est, meg pár kisebbet. Januárban eddig egy 4-est, meg pár kisebbet.
Sz.I. Merre szívtad a legnagyobbat (ha volt ilyen)?
Sz.P. Nem mondanám, hogy volt ilyen. Egyik peca sem szívás végső soron, ha sikerül kijutni:) Nem szoktam kudarc ként elkönyvelni, ha nem fogok éppen (De azért többnyire fogtam:)
Sz.I. Alapvetően a Dunára jársz ?
Sz.P. Esztergom mellett lakom, itt horgászom a Dunán. Eddig ez a január igazság szerint elég rossz az elmúlt évekhez képest, de nem a halak miatt, hanem a vízállás miatt.
Sz.I. Hát, a vízállással nem sok mindent lehet tenni.Öööö...izé. Mi maradt ki? Erőlködöm még néhány kérdés erejéig... Gumihal vs dropshot ilyenkor?
Sz.P. Mindkettőt szoktam, de inkább gumihal.
Sz.I. Biztos marhaság, érdemes lehet etetni békés halra, ha rablózol?
Sz.P. Én nem hiszek benne, de van aki igen.
Sz.I. És haldarabokkal csalogatni a cápát?
Sz.P. Abban sem hiszek.
Sz.I. Püff neki [:)]
Sz.P. Szerintem igazán az az eredményes ragadozóhal pecánál, hogyha a horgász megkeresi a hal tartózkodási helyét, ismeri hogy mikor hol jár, hol kell keresni. Akkor van esély igazán fogni. Arra várni, hogy majd az jön oda a pecás elé, mint egy raj keszeg... az eléggé reménytelen próbálkozás.
Sz.I. Csukát fogtál mostanában, vagy a süllő a mönő?
Sz.P. Én szinte csak süllőzöm. Csukát nagyon ritkán fogok, meg ritkán is csukázom, mifelénk eleve ritka vendég sajnos, de az ősszel fogtam azért párat.
Sz.I. Vagyis az egy másik műfaj, napszak, vízmélység, csali?
Sz.P. Nem feltétlenül, ugyanúgy zömmel nappal süllőzök, és csukára is nappal van a legjobb esély, és a legnagyobb csukák szeretik a mély vizeket, amit szintén gumival lehet igazán jól megpecázni. Csak mifelénk ritkán lehet csukába szaladni.
Sz.I. Peti, remek volt, köszönöm. Összerendezem, aztán esetleg majd még kérdezek, megmutatom, és valszeg a Jani oldalára megy, hadd örüljenek a hozzám hasonló lelkes tanulók.
Sz.P. OKés! Nagyon szívesen!