HTML doboz

Leírás

Why do you love fishing? Because its there. Same reason you do. Get away from the old lady. Because it loves me! I don't "like" it. It's part of me and who I am. I't like explaining why I like my right arm. Főleg pergető horgászatról adom közre saját írásaimat.

Naptár

szeptember 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30

Horgászati észosztó egyéb elmebetegeknek.

2017.03.26. 21:35 szimix

Évnyitó búcsúztatás

Címkék: blog érdekes horgász élet etetés túra írás csuka élmény hideg horgászat feeder barát pergetés érzés terv fogás 2017 nem normális pergető Magyarország Imre perget Zsennye


Ez a kutya rendszer ismét kiizzadott magából egy gyönyörű eredményt, újabb jó barátunk vált országot. Sírni tudnék, törni zúzni, hogy miért nem lehet itthon megélni, hogy a rabszolgasorson kívül alig van jövőképe a zembereknek. Ha anyagilag nem is, de mindenképpen megbecsült tagja volt a társadalomnak (bár multival perget), és most kimegy valami gyökkettő munkára, mert abból ott nyugodtabban meg tud majd élni, éldegélni. Hiányozni fogsz, bakter, hogy rosseb ott egye az összes országrontót, visszamenőleg.
Sokkal csúnyábbakat nem merek írni, mert édesanyám is olvassa, és már ezen is ki lesz akadva. Bocsi!
Irány tehát Zsennye, ahol most így nyitjuk az évet, és egyben búcsúztatjuk a cimbit, eszünk iszunk, iszunk, és iszunk, és talán horgászunk is egy kicsit. A helyet már ismeritek, nem egy firkálmányomban szerepelt, üdítő példa arra, hogyan érezhetjük jól magunkat valahol. A rossz időzítésnek hála, mivel most vannak a tilalmak, alig valamire pícézhetünk,  jelesül a pisztrángsügér,  és a békés halak szerepelnek az étlapon. Átvitt értelemben. Így aztán, bármi meglepő, én most feederezni fogok, az ráadásul űzhető nagyon közel a büféhez. Szerencsére esőt jósolnak, ezért szinte 100% az esélye, hogy el fogunk ázni. Igen, szinte ez az egy, ami garantálható, ha jobban belegondolok. A feeder botjaim régóta megvannak, igaz hogy jobbára pergetni használom őket, de talán az eredeti céljukra is megfelelnek majd. Ahhoz képest hogy pergetek, van székem, állványom, csali kosaram, mittudomén, mindaz a kacat, ami ehhez kell. Több év gyűjtése, amiket talán most használok majd először, ebből is látszik mennyire megéri...
Az akinek egy csöpp esze van, és teheti, már mind a tett helyszínére érkezett, csak én és a Pék vagyunk olyan bénák hogy éjjel, sőt másnapra érjünk le. Igen, az a P.P. aki a statisztikák szerint majdnem világbajnok. Aki egyébként itt sincs, mivel valami más programra azt kamuzta, hogy fájós nyakkal kezelik.

Állítólag jó buli volt. Az egyik kanyarban akasztottam valami igazán nagyot (nyilván csukát), de már a dobás pillanatában azon töprengtem, ha valami hiba folytán halam lesz, hogyan cibálom majd ki. Több réteg vízbe dőlt fa állta az utamat, rá is húztam az érdeklődőt, és szépen le is verte magát a hal a jigről. Ezzel a horgászélményeim beszámolójának a végére is értem. Akcióm előtte, de utána sem akadt több, már ami a halakhoz kapcsolódhatott volna.

De azért nem hiába mentünk, a csapatást sikerült ipari szintre emelni, pedig ez rám pont nem jellemző, de miért tagadjam, így esett. Általában az ilyen kiruccanások során különböző elhajlásokra is sor kerül, a mértéktelenség, és a különböző italok felelőtlen mixelése kapcsán. Finoman meg is jegyeztem, hogy nem értem, minimum 40 év gyakorlati tapasztalatai kapcsán, hogy nem bírják a néven nem nevezett delikvensék megjegyezni, hogy piát nem keverünk. Mert abból csak a baj lesz.  A Móri&Lazi duó már az első este is bemutatott valami fergetegeset (Pék kollég ugye ott sem volt), amiről én akkor még szerencsésen lemaradtam, igaz, így az aznapi állítólag gyönyörű halaikat sem láttam. Másnapra ahhoz képest egészen jól álltunk, míg kedves Ferenc meg nem érkezett, a maga 3 éves üveg pálinkájával. De megjött Fecó, és néhányszor elpróbáltuk a koccintós ceremóniát. Aztán elfogyott a cucc, pedig biztosan nem volt annyira meleg, hogy magától elpárolgott volna, vagyis nagy valószínűséggel, több jel egy irányba mutatott ez ügyben, mi magunk fogyasztottunk belőle. Addigra már olyan jól éreztem magam, hogy elindultunk horgászni, és én a fentebb már említett feeder szakágat választottam aznapra. Sajnos, valakinek eszébe jutott, hogy enni is kéne valamit, így kértem jóféle debrecenit a büfében, és ezt utána lefojtottam egy fröccsel. Ez egészen bizonyosan hiba volt. A következő amire emlékszem az, hogy 4 órája ülök a part széli padon, a feeder szerelékem bedobva (nagy szerencsémre nem akadt jelentkező), rettenetesen fázom, nem jönnek a szavak, pedig jó lett volna egy SMS-t küldeni a még talpon lévőknek, hogy : SEGÍCCSÉG!, szorgosan gyakorolom a parti felhő-etetést, és úgy egyáltalán, testen kívül lebegek. EZEK a rohadékok természetesen dokumentálták a stációkat, nyilván nem lehetett nagy kunszt, amennyire emlékszem, semmiféle ellenállást nem tanúsítottam az ügyben, más, sürgősebb problémákkal voltam elfoglalva. A méregtelenítés befejeztével még sikeresen (négykézláb) felmásztam a montevereszt meredekségű kaptatón a budoárba (bár fényképes emlékek nyomán valószínűsíthető egy kisebb, kb. órás megálló egy nyírfa biztonságot adó villás ágán, majd valahogyan mégis elvonszoltam magam az ágyig. Érdekes, a szokásos kismajmok nem jelentek meg az ágat pörgetni, már ez is egy nagy haladás. Aztán hirtelen másnap lett. Nagy nehezen összecuccoltam, érzékeny búcsút vettem a szerető közönségtől néhány órás további (rovásomra történő) cinkelés abszolválásával, és hazakerregtünk. Aztán összepakoltam, és egy délutáni géppel elrepültem Lisszabonba dolgozni, sima ügy. Drága feleségem csak egy héttel utána merte bevallani, hogy (még a szokásohoz képest is) mennyire vállalhatatlanUL néztem ki.

Mi ebből a tanulság? Jó az, ha a bedobott, magukra hagyott botok ki is vannak kötve, ki tudja, bármi cunami megjelenhet balról váratlanul...

 



komment

A bejegyzés trackback címe:

https://totum.blog.hu/api/trackback/id/tr9412358489

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.