Ritkán írok meg valamit azonnal amikor megtörténik, eredendően a lustaságom lehet az oka, de persze várok a pillanatra is, amikorra megérlelődik bennem, szöveggé formálódik a történet. Ma már épp nekiláttam volna leírni, ami egy hosszú séta alatt kikristályosodott bennem, de aztán egy esti peca erejére még elcsábultam, hiába, van, ami mindennél előbbre való... azért utána este még tartott a lendület, elkészült a "mű".
No, az első felmerült kérdés: ki tudja azt, hogy mi az interline bot? Pár jelentkező biztosan akad. Ki fogott már a kezébe ilyet? Maradtak tán ketten. Ki horgászott már vele? Nagy csönd. Azért elképzelése néhány elvetemültnek van, a következőket hallottam eddig: a belső zsinórvezetés lelassítja a dobást, ezért az rövid lesz. A behúzásnál a koszt beviszi a zsinór, aztán majd nem lehet használni a beszáradt mocsoktól.
Én a magam részéről azzal a pozitív prekoncepcióval vettem a kezembe, hogy egy ilyen nagy gyártó nem lehet a saját maga ellensége, jónak kell lennie. Egyébként is fogékony vagyok a sok marhaságra, amit újítás címszóval eladnak nekünk : ) Amikor először a kezembe vettem a botot, akkor még a botvédőbe csomagolva, nem értettem, hogy vajon benne van-e minden darab, mert annyira könnyű volt. Mindjárt ki is keresem a hivatalosan megadott adatokat: hossz 2,70 m, dobósúly 15-50 gr., szállít. hossz 140 cm, részek 2 db, súly 125 gr. Féltem is tőle, nehogy összeroppanjon valami sneci súlya alatt! Van egy daiwa nyitott hengermultim, gondoltam azzal próbálom ki először, így a dobásnak nem lesz gátja a zsinórvezető, ráadásul ez 25-ös awa-shima távdobó zsinórral volt feltöltve, ugye, adjunk meg minden esélyt a jó szereplésre! Itt jön az első gubanc, ezt a botot nem a gyűrűkön átfűzve kell szerelni, hanem a bot belsején kell átjátszani a zsinórt. Előre szólok, csak erős idegzetűek álljanak neki, lehet, hogy sokadikra már flottul fog menni, nekem elsőre maga volt a horror! Végül vastag segédzsinórt vettem elő, azt fűztem be a spicctag felől... aztán amikor kiért a másik oldalon, akkor szembesültem a ténnyel, hogy a nyéltag végén is keresztül kell fűzni. Az már nem olyan egyszerű, mert a nyéltagi kilépő ponton soha nem fog a zsinór kimenni, nincs az a nőgyógyász, aki eltalálja a kijáratot. Azonban az csak egy rövid szakasz, ha a dobon monofil van, azzal le lehet küzdeni ezt az akadályt. Egy gyors segédcsomó, hogy áthúzzuk... közben kicsúszik a felső tagból a segédzsinór, azt befűzöm újra.. a szél visszafújja a főzsinórt, újra-újra, nagy szentségelések közepette sikerül kijuttatnom a véggyűrűn. Huhh. Ez egy távdobáshoz összeállított orsó-damil csomag, amin van egy olyan 15 méter 40-es dobóelőke, azt rajta hagytam, ha esetleg csuka akadna, le ne rágja nekem a vasat. Leellenőriztem a 25/40-es csomót, de mintaszerűen van kötve, hiába, ha horgászni nem is, legalább csomózni tudok... Ráhúztam a multi talpára a rögzítést, kicsit furcsán állt. Aztán az első dobás. Óvatosan, hiszen még soha nem volt a kezemben, nekikészülök, hajítok... és az orsó leválik a nyélről, óriásit koppan a mellénk kikötött csónak alján. 340 angol font eredeti áron, még ha én nem is ennyiért vettem. Néhány csúnya szó elhagyá ajkaim... Oké, orsó le. De akkor mit tegyek rá? Szerencsére van egy régi, bár rozoga, de még használható állapotban lévő tojásmultim, próbáljuk meg azzal! Tanulva az előző fiaskóból, még üresen felpróbálom... áhá! megvan a hiba, csak vékony talpat lehet rá rögzíteni. Vagyis ezzel nem lesz baj. Mivel üres a dob, át kell tekernem az erre szánt zsinórt, újabb procedúra. Kötök dobóelőkét is, bár jóval rövidebbet, épp csak kiér a bújtatásból. Van egy 30 gr-os sbirolínóm, balinozásra szántam, de a botot próbálgatni is jó lesz. Első dobás... kétkezes... markomban marad a bot parafa vége. Remek. De a sbiro szépen repül, pár dobással bevizeztem a zsinórt, szép lassan kiengedtem a féket, egyre nagyobbakat suhintottam vele. 62 métert mértem, szerintem az nem rossz távolság. De horgászni nem akartam ezzel a multival, mert amint mondtam, valami kehéje azért van, kár volna, ha egy hal azért menne el, mert nem jól működik. Viszont nem maradt más választásom, már csak egy daiwa spinning pergető orsóm maradt, 14-es fonottal szerelve. Kedves olvasó, visszaolvasná a zsinór befűzését? Szorozza meg hárommal. Akkor megkapja, milyen a fonottat bejátszani a bot belsejébe. Másodszorra már nyilván rutinosabban menne, de bevallom, ha nálam marad ez a bot, soha többé nem fogom szétszedni! A botzsákja is erre van tervezve, hiszen abba orsóstól lehet pakolni, és egy rövid zippzár gondoskodik a nyél felőli rögzítésről - okos, nyilván a fejlesztők is küzdöttek már vele egy sort : ) Félve dobtam tehát, fonott + spinning... de egyáltalán nem kell aggódni! Ezzel a bottal, legyen az orsó multi, vagy sem, remekül lehet dobni. Az biztos, hogy multit nem tennék rá fonott zsinórral, mert ha az egyszer behúzza egy nem szándékos csomót a bot belsejébe... Tehát a végső horgász-teszt így állt össze:2,70-es 15-50 gr-os Team daiwa interline bot, daiwa spinnin orsó, power pro 16-os fonott zsinór, mata két részes 15 cm-s sárga felszínre úszó wobbler. 40 métereket kacagva dobtunk, a nádas részeknél öröm volt, hogy nem akadt el a gyűrűkben lobogó zsinór. Lehet, hogy ebből a szériából egy rövidebb bot jobban illene az ágak, nádak közti dobáláshoz, de meg lehetett oldani a feladatot. Négy halat fogtunk vele aznap, egy olyan kettes süllőt, egy kilós kárászt a hátuszonyába akadva, és két kettes körüli csukát. A bot minden milliméterére jutott a terhelésből, nagyon jó érzés volt vele fárasztani. Sajnos, egy héttel korábban voltunk, mint amikor a felmelegedés hatására igazán habzsolni kezdenek a halak, így a várva várt harcsa fogás elmaradt, nagy csuka sem jött. A határait így nem feszegethettük, ezeket a méreteket játszva segítette a partra. Harcsa-mesterem, Szabó János, szerint ezzel az összeállítással, akadó mentes terepen, 30-40 kilós halat ki lehet venni.
Összegezve az előnyeit: könnyű, bármilyen orsóval használható, szépen fut benne a zsinór, hosszút dob, az ágak, nád nem akadálya a dobásnak, nem jut be kosz a bot belsejébe, remekül fáraszt, míg a hátrányai: kevés anyag van benne, sérülékeny, nem minden orsótalp rögzíthető rá, a fonott jobban súrlódik, zajos, fékezi a dobást, macerás befűzni, a csomó a botba szorul, és végül - nem két forint az ára.
Szívesen kipróbálnám egyszer egy nagyobb halon, mondjuk egy olyan 10+os csukán, ott mutathatná meg az igazi erejét! És a bonus, hogy a 2-es mepps körforgót is kidobja, pedig fonott volt fenn...
